1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
388. országos ülés
90 5 8 te'dlk\Nov. Pest VármegyejUsó Követe itt a’ vpn, bogy a’ nemtelenek is mindert személyes es vagyonbéli követeléseiket tulajdon actomusok alatt megkereshetik, az assistentiával való. clhctést pedig az úrbéri Törvények sorában már ki jelentettük, azt tehát ismét űjjabban kijelenteni feleslege^ volna, azért maradjon a’ javallat a’ mint áll. Pest városa 1-só Követe is föleslegesnek sött ártalmasnak veli e’ Törvény Czikkelyben az úrbéri Törvényre javaslott hivatkozást, mert ezen Czikkely értelme s ereje nemcsak a jobbágyodra, kik a földesúri hatalom alatt vannak, hanem mjnden egyéb nem nemes személyekre kiterjedvén, a’ felhozott hivatkozás ha csak benne a jobbágyok nyilván nem említetnének megszorító hatású lenne, vagy is oda csavartathalnék az egész rendelés, hogy csupán csak a jobbágyoknak adja meg a tulajdon felperességi igazat. Szaía Vármegye 1-só Követe: ezen Törvény által a’ perkedési hatoság megadódik a’ nemteleneknek magok neve alatt, úrbéri Törvények által pedig megadódik az , hogy ha szegények, tartozzék a’ Fiscus nékik pártfogással lenni, e’ felett még az is rendeltetik, hogy ha a’jobbágy a’ Fiscus védelmével élni nem akarván pgrétmaga kívánja folytatni, a’ 7-dik úrbéri Czikkely erejével az adó fundussa tekintetéből a’ tiszti Ügyész magát beavathatja, mivel tehát ezen Czikkely csak azon egyszerű igazságot mondja ki, hogy minden ember akár van földes úri hatalom alatt, akár nincs maga neve alatt perlekedhet , ez pedig az Elölülő , javallata hozzá adásával homályossá volna, annak elmellőzésével a’ felolvasott Czikkelyt úgy a* mint van megtartani kívánta. Az Elölülő továbbá sem tartotta a’7-dik Czikkelvre való hivatkozást szűkségtelenek, mert. a' tiszti Ügyész az úrbéri perekbe nem csak ingerálhatja magát ha akarja, sött nékie az úrbéri Uriszeken múlhatatlanul jelen kell lenni, nála nélkül Uriszék nem is tartatna tik. — Gömor Vármegye 1 -ső Követe a nem nemesekről szólló jelen Törvény javallat meg nem egyez az úrbéri határozatokkal, mert ott az idegenek ellen csak a’ földes úr actoratusa alatt perlekedhet a’ jobbágy. Egyébiránt az Elölülő észrevételét is osztja, hogy az úrbéri perek csak ugyan különböznek a’ más perektől annyiban, hogy az úrbéri pereknél az adó tekintetéből a’ magistratualis Fiscusnak be kell folyni, a’más pereknél pedig Csak akkor, ha a’ jobbágy azt kívánja, azért a’ módosító igazítást pártolja. — Horvát Ország 2-dik Követe szavát az Elölülő javallatának elfogadására jelentvén. Eperjes városa Követe mínhogy ezen javallat közönséges, a’ földes úr és jobbágy közti viszony ellenben különös Törvény, a’ különös Törvény pedig természeténél fogva kivészi erejéből a’ közönséges Törvényt , — minthogy tovább a’ 3-dik rész 31 Czikkélyének rendelote sem áll, mert a' jobbágyság személyes szabadsága az 1701: 53-ik Törvény Czikkely által visszaadatott, és azon szabadságnak, minden következményei Törvény által már megvannak határozva — minekutanna megadatván a nem nemeseknek a’ személyes kei eseti jus, mivel ezen-Q'ioaöi&g9CD tafc\s Dodiin M rm nnn ■ :
