1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
414. országos ülés
4 [4-dik CLÉS. i9. Januarius. 333 Ország Követei is részt vesznek. — Az igy meghatározott adó eránt tehát minden egyes adózónak joga támad megkívánni, nehogy egyike a’másikánál jobban terheltessék, 's igy ha aránytalanságot vészén észre az Ország a’ Törvényhatóságok közt, ezt megigazítani tökélletes jussa van, melly köteleségről az Ország Rendei meg sem is felejtkezhetnek. Horvátország Követe ezen porták kiigazítását akkorra kéri hallasztatni, a’midőn majd az országos öszveirás előterjesztetik ’s akkor ezen igazságot kétségbe hozni nem látszatik; ez azonban a’ Szálló előtt fellyebb hivatkozásnak látszik lenni a’nagyobb igazságra. — Ha fog ezen öszveirás valahára használtatni, akkor az ezen munkából háromlandó kedvezést nem fsak Horvátország, hanem más Törvényhatóságok isérezendik, ’s igy minekutáuna a’ Karok a'porták kiigazítására szolgáló adatokba nem botsajtkoznak az igazság kiszolgáltatása felfüggeztése a’ jó renddel meg nem egyez. - Az hogy Horvátország részéről az adó elkülönözveajánltatottmég alapúi az 1790dik 59. T. Czikben, mert a' reá jutott adó mennyiséget az otthoni Törvényhatóságok közt leendő feloszthatási joga a’ fellyebb felhívott Törvény által sértetlenül marad fen,'s ez eránt a’Szállónak ellenvetése Hintsen, de minekutánna itt minden egyes Törvényhatóságnak adatja tudva van, azon felül, hogy az Országgyűlésekben a’ Törvényhatóságok közt uj kérdések eredhetnének, a’ honi csend fentarthatása sem javasolja. — Semmisem kéretik itt egyéb az igazság gvakoroltathatásánál, az az, hogy mindenki erejéhez méróleg vigye az adó terhét, de mivel Horvátország Követe ezen igazság gyakorlását ellenzi erejéhez képest a’ felemelt adótól félni látszatik—a’ Szólló pedig éppen azért ragaszkodik az igazsághoz, ’s igy a’ kerületi szerkeztetést pártolja. Eperjes városa 2ik Követte: Horvátország portáit azoknak rendszeres, és az öszveirás alapjai szerént országosan elintézendő eligazítatásáig mostani állapotban meghagyatni kívánja; mert lőr a’kőzségbeli szabadságokat, Törvényeket, kiváltságokat, és jogokat kiszakítva ’s rögtön megsemmisíteni nem lehet, nem is kell, nem lehet azért: mivel a’hol alkotványos jognál fogva minden egyest elébe tökélletesen ki kell halgatni a’ Társroszágok bizonyosan ezek eránt különösen és annak rendje szerént kihalgatandók, hogy minden okaikat, okleveleiket, és nézeteiket előadhassák; — nem kell pedig azért, mert a’ szent békesség és csend szüntelen fentartandó, de 2or az alsó Tótország is, melly a’ hajdani kiváltságos állapotját viszsza követeli szinte tökélletesen és rendszeresen kihalgatandó lészen, mi most per excerpta lehetetlen. 3or, mert a’ városok municipalis szabadságának eddigi kihalgatások nélkiilj változtatása semmi jót sem a’ Királyra, sem az Országra nézve nem szült. Azonban az ellen hogy Horvátország adója eránt ezután a’ Magyarország Gyűlésén kívül tétessék az intézkedés, ha ebben Horvátország Követét jól értette a’ Szólló ezennel óvast tészen. Horvátország 2-dik Követe: Azon okoskodására Ycröcze Vármegye Követének, hogy t. i. a’ Honátok akkoron, midőn köz Gyüléséikben az adó felosztása kérdésben forgott tökéletesen a’ Kormány önkényétől függtek légyen, minden alap nélküli, mivel 1790. boldog emlékezetű 31. Theresia 150,000 ftkat adóképen tólök kért ugyan, a’ Rész Országok Rendei azonban hosszabb Tractatus útján tsuppán azon tekintetből, hogy a’3Iagyarországi adó is, ugyan az akkori 17(54/5 Országgyűlésén nevezetesen felemeltetett, 70,000 ftkat ajánlottak. Midőn azonban később Jegyző-Könyv "XIII. Darab. ^4
