1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
412. országos ülés
* 300 4l2-dik lyLÉS. 16-dik Jan.éppen meg nem állhat; van igen is a törvényhozásnak joga a’ maga rendes útján kívánni a’ Szomolnoki kerületi ítélőszék helyett más biróságót állítani fel; de hogy Törvényhozáson kivül ezt éppen Gróf Keglevich egyes tetténél akarja eszközleni, azt egy áltáljában a tárgy méltóságával sem tudja egyeztetni, mit tovább a’ szóllott Követ az urbura ferri aránt 1807 Országgyűlése irataiból felhozott, bár mikép történtek is azok a’jelen Országgyűlésének Felirásbeli, ’s általa már felolvasott szavai igen nyilvánosok, 's ezek elégé meg felelnek a tett ellenvetésre, a’ Bíróságot pedig a’ Tözvény által is hé vett Maximilianeus codex nyilvános rendelete szerint olly incompetensnek nem lehet tekinteni, különb a’Törvények szerint valamint (oppositiónak) ellentállásnak a’ nyilván incompetens Biró Ítélete ellen is tsak akkor van helye , ha kifogásait a’ perben előadta, úgy jelen hasonló esetben is sem Gróf Keglevich, sem senki maga magának bírája nem lehet, ’s Törvény elleni tettét a’ törvényhozásnak pártolni éppen nem kell» azért ismétli, hogy ezen sérelem kihagyását szükségesnek tartaná. Eperjes városa 2-ik Követe: az egész kérdés oda megy ki, hogy Gróf Keglevich Miklós a’ bányászi törvényhatóságnak, melly az 1723: 108 Czikkely szerint a maga különös Törvényei mellett Ítél, magát tettleg, vagy szerződés által alá vetette e’ ? és mivel meg nem mutatatik, hogy magát valóban alá vetette, a’ Bíróságnak tette valójában semminek látszatik. Egyébiránt a’ bányászi Bíróság Törvény által bévéve, és 2-ik Leopold által az Országgyűlésére adott királyi Válasz által az Országos Rendek megegyezésével a rendszeres elintézésig maga valóságos állapotában meghagyva lévén; a bánászi ítélőszék mint törvényes, és Bírói hatósággal felruházott Törvényszék, mellyet minden jó hazafi a’ Törvények eránt való engedelmességből tisztelni köteles, semmiképen mint tehetetlen, hanem egyedül mint nem illető és e’ részben nem törvényes tekintetődhetik. Zolyom Vármegye 1-ső Követe rövidedeu azt felelte Boasod Vármegyének: meglővén juridicum tekintetből czáfolva Borsod Vármegye Követe által tett ellenvetés az idézés eránt, a mi többnyire azon felvilágosítást illeti, hogy t. i. Gróf Keglevich megvette légen a’ kőhányatást, ez a’ dolog velejére nézve semmit sem változtat, mert éppen az megint a’ kérdés, a’ vevés a’ bányászi törvényhatóság előtt történt e’, vagy sem? és melly részről létété t a’ rendszeres kikérés, a’ mi pedig a’ bányászi új codexet illeti, rövideden tsak azt jegyzi meg, hogy az még nem divatoz, és hogy a’ provisoriumot, mellyet a’ Törvényhozó hatalom függőben hagyott, a’Törvényhozó test által ugyan mint Törvény által nem alkotnak tekintetik, de még ezen új Törvény be nem hozatik, nem szün meg ereje ollyan provisorium a privát polgár eránt. GÖmör Vármegye 1-só Követe nem kívánta volna a’ Karokat és Rendeket előadásával untatni, ha az Előlülő által kijelentett azon aggodalom, melly szerint úgy vélekedett, mintha a’ vas urbura eránti sérelem a’ Borsod Vármegyei jelen sérelemmel ellenkezésben állana; nem okozta volna benne azt a’ félelmet, hogy az Előlülő aggodalma a’ vas urbura eránti sérelem előterjesztését gyengíteni foghatná, ugyan is az Előlülő azt méltóztatott mondani, hogy mivel
