1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
399. országos ülés
t 510 399-tlik CL ES. 91. Decimbe?. A’ Békési r#lem. lasztás okozta kétséges felvételű helyheztetésbe hozatva kítszana mind a’ mellett, hogy Küldői a’ féktelen szabadságtól irtózván, azt, de éppen a' Törvények, jelesen pedig a’ Hármas Törvénykönyv II—ik Részének ()9-ik és <2-ik czimjei, és az 1020: G2 — 1G30: 89 — és 1723: 57-ik Törvény Czikkelyek által kiszabott móddal , és ösvényen korlátoltatni kívánják; elhallasz thatatlan hazafién kötelességüknek ösmérik Ország Gyűlési Követeiket ezennel oda utasítani: hogy a’ szollás szabadságán ejtett ezen sérelem orvosoltatásának nemzeti köz ügyét, midőn az tanátskozás alá kerülend, részükről is hazafias buzgósággal pártolják; mivel pedig Küldői tükéllctes fiéű bizodalonnnal, és tántoríthatatlan hűséggel viseltetvén Felséges koronás Fejedelmük eránt, ’s a’ legközelebb Bars Vármegye törvényes felterjesztésére kiadott kegyelmes felmentés által is búzdíttatva, semmiről jobban meggyőződve nintsenek, mint arról, lwgy ez a' dolog valóságos miben létéről értesíttetvén, ezen még uralkodása ideje előtt indított, de a’ Törvények sérelme nélkül fen nem állható ürrvet kedvesen megszüntetni inkább igazságos, mint kegvelmes lészen. — Küldői Hegy éjek ezen kérésének egy alázatos Felírásban ;0 Cs. Királyi Felsége elejébe terjesztését meghatározták.— A’ mi pedig Balogh János Bars Vármegye Követének az Ország Gyűlésén tartott és legfelebb az 1723: 7-ik Törvény Czikkely rendelése szerént tekinthető, különben pedig tsak Küldőinek szám kérése alá eshető, ’s az Ország Gyűlés Jegyző Könyvének az arra rendelt vizsgálat után való meghitetélesítése előtt, és így legfelsőbb helyre a’ mellékes feladás törvénytelen útján eljuttatott beszédéért a’ felebbivel ugyan hasonló hivtelenségi perben lett indéztetését illeti: Küldői ezt is, mint a’ szóllás szalv.dság amannál még érzékenyebb sérelmét tekintvén, annak, ha és midőn az Ország Gyűlési tanátskozások közt előfordulnod, hasonlóul pártolását Követeiknek szivükre kötik ; egyébaránt pedig a’ kereset ellene már tsak ugyan megszüntetve lévén, ezen sérelemnek a Törvényhozási rendes úton leendő elintézését tárgyazó kívánságukat Követeik hazafias érzéseikre bízván, egyéb okokkal már most támogatni Küldői szükségtelennek tartják; mindazonáltal értesítik Követeiket az eránt is: hogy ők annak, hogy ezen felmentés nem tsupa Királyi kegyelemből történt, a’ Fejedelem mély tizteletet érdemlő azon tettét, hogy a Törvények világos ösvényét követve, valamint e’ keresetnek helye nem volt, úgy azt kegyelmesen meg is szüntetni méltóztatott, mint tsupán a’ Törvények rendelésének tellyesítése't tsupa kegyelemnek nem tekinthetvén> Követeiknek adott utasításon kivid, a’ felebb érdeklett alázatos Felírásban a Fejedelmi szék előtt is jobbágyi alázatossággal leendő kijelentését határozták. — Eperjes városa Követe a’ Karok és Rendek törvényes nézeteihez, inellyek sem kimerítve nintsenek, sem soh.a tökélletesen ki nem meríttethetnek, Küldői részéről erősen ragaszkodik, a’ mit is maga igazolása tekintetéből a’ Naplóban feljegyeztetni kíván. Az Elölülő Békés Vármegye Követének a’ mostani helyheztetésében az Izenet felett való tanatskozásnak felelni nem kívánt; egyedül azt nyilatkoztatta, hogy sem elveit, sem kifejezéseit helyben nem hagyhatja. A’ Karok és Rendek köz kívánságukhoz képest ezen felolvasott Izenet megállapíttatván. »é- Felolvastatott Békés Vármegyében rendelt Királyi Biztosság eránt készített 3-ik izenet.
