1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

378. országos ülés

378. ŰLES. 28. Oct. tokos csak akkor vegye a’ köz haszonvételt, ha az arra és perre kiadott min­den költségeknek reá esendő részét, lefizetni fogja. — Ugocsa Vármegye 2-ik Követe: Hogy a’ közős haszonvételekre nézve, be­hozandó jótékony egyarányuságot a’ szegényebb sorsú köz birtokosok is eszkö­zöltessék a’ költségekre nézve az Küldőinek kívánsága, hogy azok a’ per kezde­tétől fogva azonnal a’ közős regale beneficiumok jövedelmeiből pótoltassanak, a’ hol azonban ez gyakorolható nem volna a’ közős költségeknek a’ fizetni nem akároktul leendő vissza pótlására nézve a’ felhozott Trencsén Vármegyei javal­latot pártolá. — Veszprém Vármegye 2-ik Követe: Továbbá is a’ Szólló azt tartja hogy az 1715-ik 69-ik Törvény Czikkely ha, jól emlékezik a’ proportionalis bíróságra nézve csak átaljánosan ,.a’ Judex Comitatensist“ nevezi meg, de jövendőre nem is az Alispányi hivatalt, hanem a’ Megyei Törvényszéket kívánná a’ proportio­nalis perekre nézve első bíróságnak megállapitatni; mert kűlömben azon pe_ rek felette hosszú időkig elhúzódván, a’ magok jótékonyságokból nagyon sokat vesztenek: ugyan is ha minden egyéb tekintetek elmellőztetnek, már magá­ban a$ Alispányoknak gyakori hivatalbeli változások, ’s azzal egybe függő szün­­teleni folytatólagos idézések csalhatatlan tanúi a’ perek minduntalani fenna­kadásának, ha azonban ez el nem fogadtatik, kéntelen megelégedni azzal a’ mi a’ sylvanalis Törvény Czikkelybe határoztatik, Az Elölülő Veszprém Vármegye Követjének elöladására ismételi, hogy a’ Törvényekben a’ proportionalis per bírája nyilván kijelelve és meghatározva van, olvassa bár meg az érdemes, Követ az 1715: 69-ik 1’.Czikkely ezen szavait: „ubi autem, de proportione usus quaepiam orietur quaestio eadem a’modo in posterum suprascripta modalitate (in articulis 72: 1Ö22 et 59’: 1Ö25 annorum denotata) revideatur, determinetur et adjustetur“ és az ebben felhivott 1Ö25: észt. 5g-ik Törvény Czikkelynek ezen rendeletét: „Ita ut de bonis, et proventi­bus possessoris, restaurationem suae portionis negligentius procurantis, prae­missa certificatione Vice Comes providere debeat et teneatur“ nyilvános fog előtte lenni hogy a’ világos Törvény a’ proportionalis pereknek Birájává a’ Vi­ce Ispányt rendelé. Tolna Vármegye 2-ik Követe: Ha a’ Törvényben nem volna is világo­san kitéve a’ Vice Ispánynak bírósága, úgy hiszi hogy az eddigi törvényes gyakorlatnál fogva még is annak biróságát kellene megtartani, mint hogy a’ környűlményekhez képest az ítélő Székék el rendelésébe ’s az ordo processua­­lisba már most ex professo belé ereszkedni nem lehet; Nyitra Vármegye javal­lata, hogy tudniillik a’proportionalis perre nézve is az 1807-iki 21-ik Törvény Czikkely rendelései szolgáljanak zsinór mértékül a’ Szólló kívánságának is meg felel; kivévén azon 1807-ik 21-ik Törvény Czikkely 15-ik szakaszát, melly a’ kir. Parantsolatokrul szóll; ■— ezt részéről csak azon tekintetből is, hogy az ítélő­székek elrendelésében javait rendelkezéseikkel ellenkezésbe ne jöjjenek a’ Tettes Karok és Rendek, hol a1 Kir. parantsolatok használatát megszüntetni kíván­ták, e’ helyen is elmellőztetni kívánná. Többnyire az Elölülővel abban meg egyez hogy a’ feljebbvitel a’ Sedriátul a’ felsőbb Itéiőszékekhez birtokon kívül menjen , nem is tartóztatják őtet ettől a’ Nyílra Vármegyei nehézségek, mert meg lévén a’ mappák ha a’ felsőbbi ítéletek következésében valamelly változá­3 üt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom