1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
309. I LhS. 17. October. 175 személyes tehetségétől függ, és más ahhoz nem kívántatik, úgy azt el lehet f0-'4 gadni, p. o. egy mu’sikus, egy festő adót úgy sem fizet, de ha az más körülállásokhoz van kötve, mint p. o. a mesterségek, kereskedések, gyárok szoktak, luellyek műhellyel, holtai, rakhellyel, több legények, vagy fogadott emberek segítségével vannak össze kötve, és nem egy magános embernek foglalatosságát hanem egy közhasznú intézetet képeznek, ha a’ mi systhemánk szerint attól fizetni kell, bizonyosan különböztetést nem lehet tenni, akár légyen az városi, akár falusi, akár nemes, akár nemtelen, mester, kereskedő, gyáros és a* többi máskép elveszne minden egyensúly, és az egyik a másik concurrentiáját ki nem állhatná. — Szeged városa Követe: Sopron város előadását általánosan pártolván tsak azt:1 jegyzi meg, hogy a* dica capitis, és militaris statution kívül a’jobbágy telkű nemeseket minden közterhekben részesíteni kívánja. Buda város Követe: a’jelenvaló Törvény Czikkelynek szerkeztetése koránt, sem aggodalmaztatja a’ SzóIIót, mintha annak akárminémű magyarázatja a’ szabad Kir. városokat valamiképpen bántva érdekelhetné, de a’ jelenvaló alkotmányos Gyűlésnek azon felséges tzélja, hogy az alkotandó törvények minéműsége az országos polgári társaság fő elveivel egybefoglalva a‘ Haza boldogságát állandóúl alapítsák, ösztönözi a’ Szóllót azon meggyőződésbe!i valóságnak kinyilatkoztatására, hogy áltáljában mindennemű szerződéseket tsak azon mértékben tarthatja állandónak, a’ mellyben azok az örökös alkotmány fő elve t. i. a’ természetes igazsággal megegyeznek— ez szerént pedig tagadhatatlan az, hogy mindenkinek a’ társaságban igaza van arra, hogy helye és módja legyen maga, és magához tartozandók jeltartására, a’ régi törvények, ’s a’ szinte oily idős szokás kiszabta a’ jobbágyok illyetéu helyét az adó alá vetett telkeken, ezeken hogy valamikép megmaradhassanak, ’s a’jelenvaló szerződésnek (az Ország Rendei kívánsága aránnyában} jótékonyságát érezve számos kötelességüket bétellyesíthessék, a* kiváltságokat úgy is, mint a’ törvények értelmében tsak a’ nemesi jószágokra kiterjeszthetőket a’ jobbágyi telkekre erőltetve ruházni, mind az említett természetes igazságbeli, miad pedig az adófizetés tekintetéből lehetetlen. — Éppen így kitűzi a’ természetes igazság az életmód eránti szabályokat is, azért sem a’ termesztést, sem a’ termesztményekből a’ kézi műv által való mesterséges alkotásokat, sem pedig azoknak feltseréltetését, az az a’ mezei gazdaságot, a’ polgári ipart, ’s kereskedést korlátolni nem lehet. — Ezeknél fogva akár azon már század ólta országosan óhajtott nemzeti gazdálkodás, mellynek fő elve az emberi tulajdonok szabad kifejlődése, ’s azok korlát nélküli gyakorlatán alapul, fenséges nézete, akár pedig azon aggodalmas tekintet: „ne rés semet ipsa corrigat“ a’ KK. és RR. bölcsességét szorgalmazva felszóllítja, hogy a kiváltságokat ott, hol a’ régi törvényeken kívül mí0-^’ haza java is tilalmazza — ne szaporítsák — azért is a’ jelenvaló szerkezteidben a’ jobbágy telken lakó nemesek kiváltságait tsak a’ személyért fizetendő adó ’s a’katonáskodástól való mentségre szorítja a’SzólIó azon tiszta érzésből, mellynél fogva az örökős igazság szabályain kívánja édes hazája törvényeit állandón alapítani. — ^ , , , , . Eperjes város Követe: a’ mi törvényünk feltétele az: hogy a polgári vagyont használó nemes a’ polgári köz terhekre nézve úgy képzeltessen mint polgár, eS a’ paraszti vagyonokat mivelő úgy képzeltessen mint paraszt; valamint tehát a’ Szólló mint Eperjesi polgár a’ katona tartást megváltja úgymint a’ többi polgár tar-44 *
