1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
369. országos ülés
369-dlA ÜLÉS. \7-dikOcH mint tnnjíl nőm 10. millió? annál is inkább, minthogy ha bár n’ nemesek cgvforma terheket fognak is a’parasztokkal viselni, meg is igen sok kiváltságokban fognak meghagyatni, mellyekkel a’ parasztok szűkölködnek. Az is mondatik, hogy az egészre nézve csekélységét tegyen is azon teher, mitől a’ nemeseket mente kellene tenni, azonban bár mennyit tegyen is az, ha azt az igazság megkívánja, adják meg azon esméretes köz mondás szerint: „fiat iustitia, pereat mundus.“ Ámbár az is igaz legyen, hogy ménnél kevesebben leendenek a nemesek terhei, annál több nemes emberek fognak jobbágy telkeket venni, es annál inkább fogják szaporítani a’ jobbágyok terheit. Hozzá járul — a’ mi mind ezeknél még rosszabb — tudni illik a’ rósz példa, mert milly érzéssel fogják azt a* jobbágyok venni, ha látják, hogy azon telkek, mellyektől előbb a’ köz terheket viselték, most azoktól mentekké lesznek, ezeknél fogva a Szólló most is azon vélekedésben vari, hogy a’ főtől járandó adót kivéve semmi különbség a’ nemesek, és nem nemesek között ne tétessék. Ellenkező esetre, ha valaha, bizonnyára most a’ KE. ’s RR. a’ fenntartott regressust létesülésbe hozzák, és azt rendeljék, hogy a’ nemeseknek jobbágyi telket venni szabad ne légyen. Eperjes városa Követe: A’minap előadott elvek mellett továbbá is megmarad a’ Szólló. A’ Fináncáéban tbeoreticus elv: hogy a’ föld az emberi munka, és ipar nélkül képzelve hijjában való, üres, es minden emberi haszonvétel nélkül való holmi; eredetiképen tehát valamint minden haszonvételek csak a személyeket illetik, ügy az ezen haszonvételekkel arányos minden terhek, vagy is szükségek is csak az emberi munka, és ipartól, vagy is a’ köz társaságtól veszik eredetüket. Es ezen értelemben a’ köz társaságnak minden terhei szorosan véve személyesek, a’ mind pedig a’dolog, é<? ipar a’népesedéssel nő, azon arányban nő a’ föld ára is; innen van, ho^y a’ Székes Fejérvár városa által 50. vagy 60. esztendők előtt esztendőnként! 50féi*t áréridában bírt Bárándi puszta most már esztendőnként! tíz ezer pengő forintért árendáltatik, így tehát ezen pusztának értéke azon emberi munka, és ipar által több mint százszor annyira nőtt; ez tehát a’ háladatosság dz eránt az adózó nép cránt, melly az országnak annyi hasznot tesz, hogy míg a’tulajdon polgári állása jussaiban is folyvást korlátoltassék, és ostoroztassék? a’ müvek, mesterségek, kereskedés, és minden más polgári, és paraszti foglalatosságok a’ köz térheknek nyilván alá vágynak vetve,' és innen vagyon, hogy a’ kereskedést űző nemesek is a’ Törvények szerint harminczadot fizetni kötelesek, hogy lehetne tehát őket a’többi vagy polgári, vagy paraszti foglalatosságoktól, és kereset módjaiktól, az ezekkel arányos köz terhektől felszabadítani, sött Kassa, és Eperjes városának a’ köz terhektőli felmentésre adott kiváltságok az 1635-diki 21-dik Czikkely 4-dik §-sa, sött elólegesen már Zsigmond Király által megsemmisítettek; hogyan adatathatnak tehát itt a’nemeseknek illy privilégiumok , az adó fundusa nyilván való kárára? Ha az 1647-diki 37-dik Czikkely 2-dik §-sa szerint a’ Király maga a’ hivtelenségi bún által reá szállott polgári javakat, hogy a’ köz adó fundus ától el ne vonathassanak, csak polgári jóg gyanánt ajándékozhatja, kérdi a' Szólló, hogy állítathatnak itt fel xíj donationalis kiváltságok. — Mivel tehát a’köz adózók és a’ köz terhek vise** 164 11 t
