1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
368. országos ülés
116 568-r/iA ÜLÉS. 10-dik Oct. vélemény megy egyenesebben azon ösvényen, mellyet a’ többség követett az Úrbéri munkálainak felvét le kezdete olta, az e’ ha biz >nytalan időre és minden feliétel nélkül halasztatik a’ deperditák iránti intézkedés, vagy ha olly feliételek, kel köttetik össze, mellyeknél fogva a' Kormány kéntelen alkadozásba bocsátkozni? az; a’ Szól ló a’ KK. és RR. Ítéleté; e bízza. — Azon észrevételre: hogy a’ Küldök utasításaik hijánzanak azt feleli: éppen azért tanácskozunk, inert azoknak híjával vagyunk, ha hogy beérkezendnok , azon esetben ügy is az fog történni, mit azoknak össze hangzó többsége tart. Mi a’ Szepesi Követnek abbeli ellenvetését illeti: hogy ez Iditvánnyal, az urbér behozatala rlhalasztatik, azt feleli a' Szólló: hogy igen is, de kérdi, nem ugyan azon adózó nép javára e’, kinek javára kívántuk az í rbért a kötni? midőn nem magunk hasznáért, hanem egyedül az adózó nép’ kedvéért teszük azt, akk >r tisztán áll a’ dolog Isten és világ előtt, mert részrehajlás nélkül cselekszünk ; azon vádakozásra, hanem sükeiülend az Indítvány , az adózón fogna maradni továbbra is az egész teher azt vis. s/.onzá: hogy ugyan az a’ czélzás es törekvés hogy ne maradjon; azért gondolja szükségesnek a’jelen tárgy összeköttetését az urbáriummal, hogy annyival bizonyosabban a’kalma legyen a’Rendeknek, a’ körűlállások’ kivárna szerént czélerányosan intézkedni. — Midőn erről egy külön Törvény készítését hozá javallatba indító oka csak az volt, mert ügy vélekedett, hogy a’ nagy fontosságú tárgy felett bővebben kívánandnak tanácskozni a’ KK. és RR. — de minthogy javallatának veleje csak az ami a’ Tornaié azt egészen elfogadja — nem is áll Szepes Vármegyének azon ellenvetése: hogy nem conditio sine qua non, mivel . tettleg foglalja már magában azt, a’mit a’ Szólló kimondatni óhajtott, egyébiránt nevezze azt valaki liberalismusnak, vagy mádnak, ő meg vagyon győzve: hogy semmi sem segít jobban az adózón, mint ezen deperditák kérdésében hozandó igazságos Törvény a’ Tornai Indítvány értelmében. — Bars Vármegyének 2-dik Követe sokszor tapasztalta: hogy az emberek, másoktól mindég megkívánják az igazságot, midőn magok nem mindég akar. nak igazságosak lenni, — a’dologra nézve ügy nyilatkozott: hogy egy vélekedésben van Zalával, mivel megvan győzve az eddigi tapasztalás után: hogy a* Kormány csak akkor tellvesíti a’ Nemzet kívánságát, midőn az olly feltételekkel van össze kötve, mellyeket nem mellőzhet. Mitis értünk el valaha, a’mikor ezt nem tettük? semmit.1 ’s így ha kívánjuk, hogy valaha az alimentationális kérdésben a’ paraszton segítve légyen, azon kérdést az úrbérivel kell összekötni annyival inkább: hogy utóbb is kezünkbe lesz czélerányos intézkedést tenni. — Komarom Vármegyének 1-so Követe a’ feltételes ajánlatok ’s javallatok • f • • _ ■ hasznairól’s következéseiről eszmélkedvén, ha meggondoljuk a’ Törvényhozásnak eddigi menetelét ügymond: látjuk, hogy az ország Gyűlés gyakran feltételeket tett ugyan leginkább akkor, midőn a’ Fejedelemnek valamit adott, ritka eset volt azonban, hogy ezen feltételek conditio sine qua non lettek volna, ’s kéntelen megvallanf, hogy éppen most nem látja helyes alkalmát illy es feltététeknek, ugyan is ha ügy áll ezen feltétel: „hogy Uram megteszük, ha te meg tészed azt, mit tőled kívánunk, de hanem, mi sem teszük“ — nemde 7 7 más szó-
