1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
324. országos ülés
49 324-dik L L ES 11. Julius. Az Elölülő a> tanácskozás illy folyamatjából azt látván, hogy a’ KK. és RR. többsége a’ Jun,us 22-dik napló Könyvet a’ Bars Vármegyei 1-só Követ kérdéses kijelentésére nézve | hely esen, és a’ történtekkel megegyezóleg szerkezteivé találja, annak megállapittását, és változatlanul való megmaradását kijelentette. Ezután Gosztonyi Miklós a’Királyi Személynök egyik ítélő mestere olvasni kezdette Máramaros Vármegye Követének előadása következésében a’ sérelmek sorában a 131. szám alatt megállapított módosítást, midón Szabolcs, Ugocsa, több Megyék Követeik felszóllaltak, hogy a’ zugás, és zsibongás miatt sem a’ miben lett;, megállapodás kijelentését nem érthették, de azt sem hallhatni, mit olvas az ítélő mester? —. Az Elölülő erre a’ hallgatókat komolyan megintvén, azokat csendes magok viseletére szóllította, és ismételve nyilatkoztatta, hogy a’ nyilvános többség oda megyeu, hogy a’ napló Könyv kérdéses szerkeztetése a’ tett előadással megegyezvén, — változatlanul megmaradjon; eliez Trencsén Vármegye 2-dik Követe csupán Bars Vármegye Követei igazolása végett kívánta még hozzá tétetni, hogy mindazok, mellyek itt elóadattak, a’ Diárumba jöjjenek. — mire Az Elölülő azt felelte, hogy szükségtelennek tartja azt végzéskép kimondani , a’ minek úgy is rendi szerént meg kell történnie. — Ezen Elölülői kijelentésben a’ KK. és RR. megnyugodván, Gosztonyi Miklós ítélő mester újra kezdé a’ fentebb említett módosítás felolvasását következő foglalattal: — 131-dik szám alatt: Máramaros Vármegyének a' Tecsói hegyen keresztül Szathmár Vármegyének utjával kapcsolandó kereskedő, és só hordó útja érául, melly nem csak «a1 kiküldött Kir. Biztos által szükségesnek találtatott, de a földmérői terv is elkészülvén, sót felsőbb helyről már két Ízben név ezetes somma is rendeltetvén, el is kezdetett; további K. K. Válasz kiadása annyival inkább sürgettetik, minthogy a’ határozott somma elégtelen lévén , az elkezdett munka félben szakadt, és az idő viszontagsága által az eddig tétettek is a’ köz jó nem kis hátramaradásával szinte egészlen elenyésztek. — Sub Nro. 131. Relate ad conjunctionem viae commercialis et salinaris Cottus Marmarosiensis, per montem Tecsőiensem cum via Cottus Szathmáriensis, quam non tantum exmissus Comissal ius Regius, qua necessariam probavit, verum cuius structura perfecto prius plano geometrico, ac binis vicibus ab Altissimo Loco notabilioribus quoque summis resolutis, iam etiam inchoata exstitit; ulterior B. Resolutio Regia tanto a fortiori urgetur, quod ob insufficientiam assignatarum summarum occeptum opus interrumpi debuerit, taliterque cum non contemnendo Reipublicae detrimento, hucdum etiam perfecta, injuria tempestatis ex toto poene depravata sint. — Mellyre nézve észrevétel nem lévén, folytattatott a’ sérelmek, és kivánatok felett való tanácskozás, jelesen a’ 3-dik szám alatt előforduló Ludovicea katonai Intézetről felolvastatván a’ kerületbeli javallat. Heves Vármegyének 1-só Követe: A’következő előterjesztést tette. Mennyire óhajtotta a’ Magyar nemzet ezen Ludovicea katonai Intézetnek a’ Hazában minél előbb leendő felállítását; — és miképen buzgólkodtak mind a’ Fejedelem, mind pedig a' Honnak minden renden lévő dicső fiai, annak létre hozásában, és előmozdításában? az nem csak közönségesen tudva vagyon, de .az 1808-dik esztendei 7-dik T. Czikkely örökös tanúbizonysága is leszen. — Ki tetszik ugyan is onnan, Jegyző Könyv. XI-dik Darab. 13 Sérelmek és Kivánatok.
