1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
362. országos ülés
437 úgy már az úgy nevezett szabad városok e’ hazában túl az anarchián a rabszolgaságnak utolsó fokára taszíttatnának, mert meg az anarchia nem gátolhatván a’ támadást, legalább a’ védelmet se tiltja, ezen sérelem gyökér elve szerint ellenben a’ magyar nemesnek jussa volna arra, hogy akármelly Királyi várost fegyverrel megtámadhatja, a’polgároknak pedig kötelességükben állana, hogy mint gyámoltalan asszonyok zsebre vetett kezekkel sírva nézzék, miként dúlja fel az úr csekély vagyonjukat. — De légyen hála a’Mindenhatónak! kétszáz esztendőnél tovább tartott üldöztetésünk, ’s lealatsonyításaink után is még odáig el nem kortsosodtunk, ’s megtevék a’ Győriek azt, a’ mivel mint férjfiak tartoztak magoknak, ’s kivetették a’ garázda támadót városokból úgy, a’ mint érdemiette. _ A* Szólló ugyan valamint a’ magyar nemesnek illy rettenetes borzasztó jussát, soha se látta, soha se hallotta, soha se olvasta, ’s ugyan azért azt kerekdeden is tagadja, valamint Győr városa Tanátsának keserves szenvedéseiben atyafiságos, barátságos, szíves részt vett, úgy szomorú példája által el nem rettenve, einem ijjedve itt az Ország színe elolt magyarán, ’s nyilván kijelenti, hogy mind addig, míg polgár társai jussaik fentartására nézve csekély tanátsval kívánunk élni, mindenkor arra fogja őket inteni, ’s oktatni, hogy lemondván a’városok az Ország több Rendéivel együtt az arany Bula ol-dik czikkelyéről koronás Fejedelmünk, fegyverének ellene soha se szegüljenek, de más részről azt az embert, bár ki légyen az , a’ ki városát maga önkényéből fegyveresen megtámadni bátorkodik, félre vert harangszóval fogadja, ’s a’mi éri, azt ólássa. — Idéztessék bár azután criminalis, vagy publico poenalis perbe, Ítéljen felette a’törvényes rendes vagy rendkívüli bíróság,hurtzoltassek Vármegyék, vagy Status fogházaiban; mind ezekről nem tehet. O a’ perben is, a’ tömlöczök hideg íalai közzíil is forrón ’s örökké azt fogja kiáltani, a’ mit most mond, hogy az on védelmet nem a’ magyar Törvény, nem az 1-ső rész 68: sem a’ o-dik rész 22-ke adja , — az őn védelmet az Isten igéje, a’természet Törvénnyé engedi, ’s a’ férjfiúi érzés parancsolja. — Illy nézzetek, ’s illy érzések mellett ő is nagy sérelmet lát a’ Győri esetben, de az nem Győr Vármegyét, hanem Győr városát illeti, mert Győr városára nézve sértetett meg maga a’ természet Törvénye, ezen tekintetből véve, ’s illy alakban öntvén a’ sérelem felküldését kívánja, de úgy, mint azt Győr Vármegye adta elő , úgy nem sérelem , hanem sértés. Eperjes városa Követe: Minthogy a’ negyedik Statust illető Törvények szinte szorosan meglartandók, és a’ 1659: 53-dik czikkely szerint a’ polgári telkek és caducitásokban való visszahelyheztetés, a’delagatio esetében is kizárólag a’ városi Tanáts, és nem a’ nemesi Statushoz tartozik; minthogy tovább azöszve tsatolt vissza helyheztető és büntető perek egyenesen felfordított renddel Ítéltetnek meg, és a’ ragasztóktól (appendix) t. i. a’büntető pertol, a gyökhöz (ladix) t. i. a’ vissza helyheztető perhez tétetett lépés, és innen szomorú következések támadtak, és azok mind eddig el nem enyésztettek, azért e tárgyban valóságos sérelmet találván, óvást tett: hogy jövendőre hasonlók ne ismételtessenek. Szabadka városa Követe Fejérvár városa Követének előadását magáévá tette. 362-dik iLÉS. 22-dih Sept.
