1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
362. országos ülés
485 361-dik ÜLKS. 22-dik Sept. Lötse varosa Követe: Szinte ő is kötelességének érzette óvást tenni, mert kétségtelen, hogy a’ városokban házat biró nemesek a’ katonai beszállítás terhét, vagy természetében, vagy hasonló értékben mindég kötelesek voltak, és Lötse városában viselték is mindég, egyszersmind nyílt szívóén kijelenti, hogy a’ város soha sem engedi, soha meg nem szenvedi, hogy ezen kétségtelen, és századoktól fogva gyakorlott jussától akár midőn megfosztasson. Eperjes városa Követe: Az előtte szóllott városi Követeknek kinyilatkoztatását magáévá tette. — Ekkor a’ városok Követei kiáltottak. — Mindjájan. De mind e’ mellett a’ felfogott szakasz megállapíttatott. Olvastatván a’ 31-dik sérelemre költ kerületi határozás. — Győr városa Követe: Győr Vármegyének a’31-dik szám alatt előladott nehézségére a’ tárgynak, mellyből ez merítve vagyon, környiilállásos előadása mellett, a’ 335-dik országos Élésben, felelt meg, ezt itt tovább vitatni, és azzal a* Karokat és Rendeket untatni nem is kívánja, hanem oda útalván; egyedül arra szorítja magát, mellyre nézve Győr Vármegye az 1647: 81. ""örvény czikkelyben fundálni kív.ánt bíróságát sértve lenni véli. — Hogy a’ jelelt Törvény czikkely a’ városok ellen a’Megyéknek bíróságot enged, soha sem tagadta, de azt tagadta, és tagadja most is örökké, hogy a’ kérdésbe forgó esetre lehessen a’ provocált Törvény czikkelyt alkalmaztatni, ugyan is ezen Törvény czikkely, meily a’ Megyék bíróságát a’ városok ellen alapítja, imigyen szóll: s,De actibuspotentiariisper civitates patrari solitis, rejiovatur ylrt. 60. 1618.“ Ezen articulusban a’ hatalmaskodásokról szólló rövid ügyeletü perekre nézve megújjítatnak az 1608, l609 és 1713. esztendei Törvény czikkelyek, és ezeknek erei kiterjesztetnek a’ városokra nézve is, ha hatalmaskodást követnének el, az előbb provocált Törvények egész ereje tehát ezen utóbb nevezett Törvényeken fordul meg. — Már pedig ezen Törvény czikkelyeknek tekintvén azoknak valóságos értelmét, nyilván és egyedül a’törvénytelen batalmaskodásokat, és erőszakot, és minden törvényes czim nélküli foglalásokat értik, mint ezt az I6O9 : 29. és 1613: 23. Törvény czikkelyek kifejezik, mondván: ,3ut illi articuli praecise de violentiis ac occupationibus bonorum, 7iec noti jurium possessionariorum, et castrorum ab anno 1592factis, etfiendis — et non de casibus successionum, divisionum etc. int eligantur.'1 A’ Győri eset éppen semmi törvénytelen hatalmaskodásbeli erőszakot, hanem az 1715: 25. Törvény czikkelyben fundált törvényes just foglalja magában, melly mellett annak fiscussa törvényesen kívánhatta a’ magva szakadásból eredt succes. siót, azt kívánván, midőn ennek általvétele eránt a’Győr városi Magistratus határozást tett, úgymint Törvényhatóság rendelkezett, ezt pedig vellicálni nem állott Győr Vármegye hatalmában, nem lévén ez Győr városa hasonló Törvényhatóságának sem feje, sem ura következőleg ebbe avatkozván Törvényhatóságán túl járt, és okot nyújtott a’ következésekre. - Ugyan is vagy hibázott a’ Győr városi Magistratus. midőn fiscussának kérését teljesíteni rendelte —vagy nem Ha hibázott az I6l8: 60-dik Törv. czim 2-dik szakaszához képest fen tartván az 1609: 29-dik Törvény czikkely rendeletét, kellett volna procedálni, ezt nem te* Jegyző Könyv XI-dik Darab. 122
