1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
350. országos ülés
390 350. ÜLÉS. 19. Aug. több ízbe szorgalmazott kívánságunktól elállani, vagy annak káros következéseit mostani engedékenységünk miatt súlyosan erezni kéntelenek leszünk; azt pedig csak feltenni is a’ Kormányról: hogy az eddigi ne'zeteink’ további állhatatos támogatása valami törvénytelen eszközök’ elővételére ingerül szolgálhatna, annyit te'szen, mint nyilvánosan elismerni: hogy a’ Felírások’ boritékán használni kívánt Fejedelmi czimzetet minden kitelhető módon fogja ellenezni. A* Szólló tehát Küldői világos meghagyására figyelmezvén, kik a’ Statusok Táblája részéről a’ Fejedelmi czimzet iránt megpenditett indítvány’ helyességéről meggyőződve lévén, annak foganatba való vételét sürgetik. — A’ kerületi Ülésekben e’ tárgyba készült legújjabb izenetet nem pártolja. — Szathmár Vármegye’ 2-ik Követét utasítása, és meggyőződése arra kötelezvén: hogy a’ törvényes, és diplomatikus okokon alapult kívánságától el ne álljon, minthogy az Ország függetlenségére nézve a’ Királyi Levélbe semmi biztosítást nem lát, marad az elébbi határozat mellett. — Zágráb városa Követe: bátor a’Királyi Levél ellenébe több észrevételek hozattak fel az eddig szóllott Követek által, még sem mozdíthatták el a’ Szóllót azon véleményétől, hogy a’Királyi Levél tartalma elfogadtasson, mert azon Királyi Levél tartalma megszünteti a’ Karok és Rendek minden aggodalmát, és az által eléggé fent vannak tartva az Ország jusai, az Ország függetlensége sem sértetik leg kevesebbé is; mert ugyan is maga O Felsége a’ boritéki czimzetre nézve az országos tanácskozások szokott módját nyilván fentarlja, egyszer’smind hivatkozik Eleink régibb üdéjére, mellyben a’ Felírások a’ Nádor, mint az Országgyűlésének törvényes Elölülője által mutatattak be a’Fejedelemnek a’nélkül, a’ mi a’ külső formához tartozik, következve nem áll semmi ellent, hogy most is, midőn már a’czimzet eránt a két Tábla között semmi egyesség nem történhet, az idő megnyerése végett a’ régi útat kövessük, és O Felsége atyai ez ezélzatit annál Önkényesebben előmozdítsuk, minthogy mindeneknek közönséges kívánsága, hogy azon tárgyakra, mellyek eránt a’ két Tábla eggyesült minél előbb nem csak Királyi Válasz érkezzen, sőtt törvény is hozattasson, mellynek sikerét az Ország lakosi olly óhajtva várják. Ugyan azért a’ Szólló maga, és Küldői részéről a’ Királyi Levélben tökélletesen megeggyezvén, ezen kijelentését a’ Napló könyvbe iktatni kéri. — Bars Vármegye’ 1-ső Követe: az ekkoráig való tapasztalás azt bizonyította, hogy valahányszor a’ Karokkal a’ Fő Rendek meg neRof eggyeztek, az itt álló voksok többsége kevesedelt, mert ezt a’ Fő Rendek különbféle czélszovények által ki tudták vinni, azonban a’ mostani tanácskozások tárgya ellenzőén állott, mert a’ többség mindenkor szaborodott, még azon Vármegyék is, mellyeknek Követei az V-ik Ferdinand czimzetet leg inkább ostromolták, pártoló utasításokat küldöttek; így lévén a’ dolog, midőn a’ Kormány látta, hogy ezúton nem boldogul, más eszközhez nyúlt, t. i. hogy a’Felírások minden boríték nélkül küldödjenek fel, és irae feltalált egy új módot, mellyen azt, a’ mit hoszszas tanácskozások által el nem érhetett, rögtön elérte. — Ez a’ mód annál veszedelmeseb, mert nem lehet mondani, hogy egészen törvénytelen volna. — Igaz, hogy az egész Ország kívánja az úrbéri törvényeket felküldetni, de azt a’ Szólló el nem ösmérheti: hogy a’ nemzet kívánsága volna: hogy így küldessenek fel, mert ha a’lett volna, úgy a’ Törvényhatóságoktól utasítások jöttek vol-