1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
349. országos ülés
349-dik ÜLÉS. i8. Augustus. «» i •) hanem hogy ezen sérelem a’ kitételben felhozott okoknál fogyást az Ország Gyűléséből ó Felségének felterjesztesseu, el nem halgathatja azonban az érdemes Köyet Ur által felhozott két argumentumra a’ mennyire azokat felfoghatta észrevételeit kijelenteni. — Nemes Vass Vármegyének 1-ső Követe az 1751-ki évi 14-dik Törvény Czikkelyból kívánja a Megyék hatáságát a’ királyi városokra is kiterjeszteni. — Másodszor azzal az argumentummal élt, hogy mivel némelly mesteremberek a’ Megyébéli felvigyázat alatt volnának, a’ mennyire a’ molnárok is mesteremberek, ezek is nemű némúképen a’ 3Iegyébéli feivigyázat alá tartoznak. A’ mi az elsőt illeti: hogy annak tartalmából a’ királyi városokban helyheztetett malmok eránt a’ Megyébéli hatóság vagy felvigyázás ki tűnne, azt állítani éppen nem lehet, mert minden Törvény, a’ melly a’ királyi városokat némúképen a’ Megyék hatósága alá Veti, azokat egyenesen meg is nevezi, ezen Törvényben pedig csak a’ földes Urak és Kamarabéli jószágok lévén meg érintve, hogy ezen Törvénynek, melly úgy is csak a’ káros malmoknak lerontásáról szóll, tartalma a’ kir. városokra nem alkalmaztatható, sokkal világosabb, mintsem azt bővebben magyarázni .szükséges volna, és éppen azért, mivel illyes Törvények szoros magyarázatuak, és mind azon Törvények , mellyek a’ városi hatóságot nemű néniéiképpen megszorítják, a’ királyi városokat egyenesen megemlítik, magátul következik, hogy ezen Törvényből húzott következtetés önként megszűnik. — De ezeknek előre bocsátásával megszűnik a’ másik ok is, mellynél fogvást az érdemes Követ Ur gondolja a’ Megyébéli hatóságot a’ királyi városi molnárokra nézve is kiterjeszteni, mert miután a’ Törvényekben egyenesen ki volna fejezve, mennyire volna kiterjesztendő a’ Megyébéli hatóság a’ limitatiok és mértékek tekintetéből, a’ malmokról pedig semmi Törvény nem szóllana, kétségen kivűl való, hogy semmi Törvény ezen just a’ Megyéknek által nem adván, a’ Törvény által ki vett eseteken kivűl, a’ királyi városok semmi Megyébéli béfolyást elesmérni nem kötelesek, ezen esetben annyival kevesebbé mivel azok, de különösen Kószegh városa a’ kebelében fekvő malmokra, valamint más városi fundusokra nézve, hatósága szakadatlan gyakorlatában benne lévén, itten is kijelenteni kéntelenitetik a’ Szólló, hogy Nemes Vass Vármegyének akkor időbeli, másod Al- Ispánya egy hallatlan törvénytelenséget és erőszakot követett el. — Felsőbb kérelme megújítása mellett ezeket, felelet gyanánt és óvásképen a’ Naplóköuyvbe béiktatui kívánja« Kassa városa i-só Követe: Semmi kétséget nem szenved az, hogy a’ szabad királyi városok kebelében fekvő vásosi fundusokra nézve a’ törvényes Bírói hatóság egyedül és kirekesztóleg csak a’ városi Tanácsot illeti, ezt több Törvények közűi nevezetesen a’ Hármas Könyv 3-dik Része 10-dik Czímje az 1635. 21. és 1659. 53. Törvény Czikkelyek világos szavakkal mondják, a’ midőn tehát Vass Vármegyének Al-Ispánya a’ kérdéses Kőszegh városa határában és kebelében fekvő köz városi adó alá tartozó malom iránt bíráskodott, ezen tette által nem egyebet, mint erőszakot, és a’ városi Törvényhatóságba való bécsuszást követett el, és így a’ világos Törvényt meg sértette, mivel tehát ezen sérelem világos Törvények sérelméből ered, ezt mint igazságost orvoslás végett felterjesztetni kívánja. — Eperjes városa 2-dik Követe: Ugyan ez ’s más több a’ Vármegyéknek a’ városok ellen, ’s a’ városoknak a’ Vármegyék ellen felhozott sérelmei, a’ Törvényhatóságoknak annyi viszálkodásai, és a’ Vármegyéknek a’ városok hatóságába való Jegyző-Könyv* XI-dik Darab. 94
