1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

349. országos ülés

370

349-dik ÜLÉS 19. Augustus.

3-dik fesz 10-dik ezüne a’ polgárokra és a’ tiszviselőségrö nézve, —< ebben pedig nyilván mondatik „kiknek 'Bírósága által minden ügyei azon városok lakóinak és lakosainak, és még inas külsők pőréi is, mellyek ne talán ezek ellen indíttatnak,— elhatároztatnak, eligazítatnak és elvégeztetnek“ ha tehát itt a’ visszahclyheztetésnek helye lenne, azt a’ LőtSei PPébánosnák nem az Al-Ispánytól, hanem a’ helybéli Tisztviselőségtől kellett volna kérni; tudva van az Tekintetes Karok és Rendek előtt, hogy a’ polgári Törvény javallatok 25-dik ágazatában a’ papi tizedről nyilván azt rendelték, hogy a’ városokban minden tized — és ügyek a’ városi Tisztviselőség által igazitassanak el, ha tehát elveinknél akarunk maradni más városok példájára is itt mást nem állíthatunk. Szepes Vármegyeitek tehát sérelmét mint minden tekintetben alaptalant tellyesen elvettetni véli.

Eperjes Városa 2-dik Követe: Ezen különös esetben az az a’ bíráskodás illetőségről fennforgó kérdésben a’ 3-dik rész lO-dikczimjéből előtte Szállóval egyet ért, azonban magában véve, úgy véli a’ Szollá, hogy a’javaiból tettleg kifordíltotlakat illeti a’ political sommás visszahelyheztetés; mindazért mivel a’ vísszahelyheztetésbeli Törvények, az 1802-ik évi 22-ik és 1807-ik évi 13-ik Czikkelyek általánosok, mind pedig azért, mivel az ez alkalommal fel olvastatott 1547-ik évi 22-ik Czikkely, minden többi előbbeni rendelések értelmében, az el foglalt tized cránt a’ vissza helyhezíetést nyilván engedné, a’ Törvénynek pedig kedvezésétől és a’ Törvény hosszabb utján keresendő poena duplitól mindenkinek szabad elállani; végre még azért is, mert sommás vissza helyheztetés jótéteményét az 1729-ik évi 42-dik Czikkelynek az inpulsiorul abactíorul’s invagiatiorul szálló esetein kívül a' Törvény oltalma alatt lévő egyes Ország polgárjától se, annyival inkább az egész Egyházi rendtűi törvényes jövedelmei fenntartására nézve megtagadni nem lehet.

Szepes Vármegye 2-ik Követe: A’ tárgy érdeméhez már a’ kerületi Ülésekben szállott, és itten csak Lótse városa Követének előadására csak azt jegyzi meg, hogy minekuíánna e’ jelen vissza helyheztetésbeli keresetnek tárgya nem maga a’fundus, hanem ennek tizedbéli jövedelme, ez pedig egész kiterjedésében és mindennémü kérdéseire nézve egyedül, és mindenütt a’ Vármegye bíróságát illetné, Törvényeink értelme és 1548: 61: 1608: 5-ik postcoronaííonalis Törvény Czikkely szerént Lótse városa Követe óvását törvénytelennek nyilatkoztatja ki.

Kassa városa 1-só Követe: Eperjes városa Követe az Egyházi rend részére elő hozta ugyan az 1547-ik esztendő 22-ik Törvény Czikkelyt, de ennek ellenére a’ szolló Követ elegendőnek tartja az utánna következő 1548-ik esztendő 61-ik Törvény Czikkelyt fel hozni annak 6-ik szakaszában ezek találtatnak „similiter siqiiis Dominus vei nobilis invito Domino decimae se ad illam quovis modo ingereret, et ejus exactiones quocunque modo impediret, aut turbaret in poenam dupli ejus decimae mox incurrat, quae ab eo irremissibiliter de facto exigatur.“ — "\ ilágos ebből, hogy a’ tized megtagadásából eredő kereset nem a’ rövid vissza helyheztetési útra, de egy különös per nemére nevezetesen a’ mint a’ Törvény szavai mondják „ad poenam dupli“ tartozik, ezen sérelemnek tehát semmi helye nem léven, a’ Karok és Rendek kerületi végzésének állania kelletik.

Eperjes városa 2-ik Követe: A’ Szálló az 1802-ik évi 22-ik Czikkelynek kezdetét, rnelly az 1542-ik évi Posonyi Ország Gyűlése 5-ik Czikkelyére nyil-