1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
349. országos ülés
308 349-dik ULKS. 18. Augustus. szcs köteles2vényekct (partiales obligationes) Törvény által eltöröltetni kívánja: minek folytában. Fest Vármegye 1-só Követe: Méltóztattak a’ Tekintetes Karok és Rendek által látni, miben alapuljon Pest Vármegyének ezen kivánata, ’s tekintve sérelme; — kéntelen a’Széllé mindazáltal a’ tárgyra nézve némely nézeteket a’ Tekintetes KK. és RR. előterjeszteni. Ha clmellő/.i ugyan is azt, hogy az 1792: 17*ik Törvény Oaikkelynek fő czélja az az 1807-dik esztendőben együtt volt Országos Rendek értelme szerént, főképpen a’ kereskedési viszonyokbul szármozé kereseteknek sietősb megítélése volt, — ha el esméri is azt, hogy minden magyar honfi magát az alsó Austriai váltó Bíróság hatóságának alája vetheti is — mindazonáltal tagadja, kogy ezen Bíróság a’ törvényes erővel nem bíró kötelezéseket törvényessé tehesse. — Mert ezen részes kötelezések, mellyek egy Fő kötelező levélbéli summának az adós tetzése sezrént való több részekre felosztásából szármoznak — nem azon summáért, a’ mclly bennek feljegyezve taláítatik, hanem alku szerént adatnak el, nincs bennek a’hitelező sem pedig a’ birtosoknak neve fel jegyezve, és igy ezen kötelezvények az 1720: 37-dik Törvény Czikkelyben kijelelt tulajdonságokkal felruházva nincsenek, és könnyen tolvajságok kutfejivé válhatnak; — de ha meg nem engedőleg a’ magunk ezen világos Törvénye az Austriai Bíróságot nem kötelezné is, bár ugyan az 1792: 17-ik Törvén}- Czikkely 1-ső §-sa világosan azt rendeli, hogy csak törvényes erővel biró kötelezések lehessenek Ítéletek tárgyai; — bizonyosan kötelezi ezen Bíróságot az Austriai Törvény már pedig az Austriai polgári Törvény könyv F'01-dik világosan azt rendeli, hogy az adósági levélnek törvényes voltához szükségképpen meg kívántatik, hogy mind a’ hitelező, mind az adósnak neve és az adósság tárgya, sött a’ költsön adott pénznek neme is abban világosan fel legyen jegyezve. — Által látják ebből a’ Tekintetes Karok és Rendek hogy ezen részes kötelezvények, sem a’ Magyar Országi sem az Austria! Törvény szerént törvényes erővel bíróknak nem tekintethetnek; még is az Austriai Bíróság az 1792: 17-ik Törvény Czikkely orvé alatt ezek felett folyvást Ítél. A’ Fő Méltóságú Canccllaria ezen ítéletek végben hajtását folyvást parancsolja, ’s ezek által Pest Vármegye, melly a’ Törvényekhez ragaszkodott a’ végben hajtást mind annyiszor megtagadja, kellemetlen helyheztetésben és öszve ütközésben hozta. Által látta Pest Vármegyének ezen igazságát a’ rendszeres munkálatokban foglalatoskodott Országos Heputatio is, meliy a’ Törvénynek javítások feletti javallatok között a’ XLV. Articulussában ugyan azon javallatot teszi a’ mit most Pest Vármegye kér. — Ezeknél fog. a ne hogy a’ Szolidnak Törvényhatóság Feisóbbséggel ezen öszveütközésben tovább is hagyattassék, meilytől való szabadulását a Törvényhozó test nemes kötelességétől méltán várja, — újra is Vármegyéjének ezen törvényes kívánságát ajánlja. Eperjes városa 2-dik Követe: Az 1792-ki évi 17-dik Törvény Czikkely az Austriaiakra nézve a’ hazafiak ellen adatott törvényes Privilegium, és mint illyen legszorosabb magyarázatéi, és mivel ezen Czikkely a’ kereskedés kívüli viszonyokban tisztán csak egyszerű adósságot; következőkép az illető Bíróságnak elesmerésével egy rendbéü eredeti, egyszerű törvényesen alkotott szerződést tárgyazna, partialis kötelezők pedig mellékes alapos szerződésre hivatkozó, és a’ Fejedelmek példájára rendkívüli módon adatott szerződések volnának, ugyan azért is nehogy ezen szia alatt az 1662-ki évi 41-dik Czikkely 2-dik $-sa ér-
