1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
345. országos ülés
3S6 visgálását a’ Megyei Alispányokra bízza, midőn tehát ezen törvény értelméhez ragaszkodtak Küldői csak törvényes jusokat gyakorolták, akkor pedig, mikor valaki törvényes jusával él, a’törvényt, ’s másnak jusait nem sérti, következésképen Esztergáin városának sem lehet e’ részben semmi panasza, azon fogvást a’ kerületi határozatot meghagyatni kivánta. Soprony városa Követe: Felszóllítatván nemes Esztergám Vármegye érdemes Követe által, hogy mivel ó a’ törvénynek csak azon részét akarná olvasni, melly néki kedvezőnek látszik, a’ Szóllóra hagyván azt olvasni, a’ mi a városi jusnak alapítására tartozik, bátor ő az előhozott 1659: 7l-ik Czikkelynek következő szavait olvasni, mellyek így hangzanak: „salva executione contra privatos cives pro Magistratu civili, ipso vero nolente pro Judicibus Comitatuum permanente.“ — ezen szavak, ügy gondolja a’ Szólló elég világosak , és hogy a’ törvény nemes Esztergám Vármegye által úgy tartassák kívánja. — A’ mi a’ többit illeti, hivatkozott az érdemes Esztergám Vármegyei Követ úr az 1588: 16. Czikkelyre, ezt a’ Szólló sem ellenezte, sőtt előadásában maga hozta azt elő, de egyszersmind czáfolta is későbbi törvényekkel, t.i. 1655: 31., 1659: 71-kel, és különösen a’ novellaris 1807: 22-ik articulussal, ezekre pedig felelni az érdemes Követ urnák nem tetszett. Eperjes városa 2-ik Követe: Minthogy Esztergám Vármegye az 1659. évi 71-ik Czikkely második §-sa általjános rendelésén fogva a’ véle egy nevezetű város polgárjain a’ törvényes büntetések megvételére egyenes és közvetetlen hatóságot következtetne magának, ezen általjános rendelkezést pedig ugyan azon törvény 3-ik §-sa ezen szavakban „salva“ etc. úgymint ugyan azon törvény megkülönözött rendelése, a’ törvény magyarázatja minden szabályai szerint világosan szorítaná, de még a’Vármegyéknek e’ részben fenálló előbbeni felvigyázása, és a’ mértékek, és mázsák, megigazítása a’ szabad Királyi városokban az 1729. évi 14. Czikkely által a’ Helytartó Tanácsra bizattatnék, végtére a’ törvény könyvben semmi törvény sem találtatnék, melly a’ szabad Királyi városok egyes polgárjai törvényes pénzbeli büntetéseit a’ Vármegyék cassaiba rendelné, magában világos, hogy Esztergám Vármegye ezen intézete a’ törvények körén túl ment* Esztergám Vármegye’ 2-ik Követe: Soprony városa Követe az 1659: 71.? ik törvény 3-ik szakasza végső szavaiból, akar valamit következtetni, azonban ő minden magyarázhatási interpraetatio elvek szerint csak azt következtetheti hogy a’ concernens Jurisdictio alatt csak azon Törvényhatóságot érthetni, melly a’ törvényben nyilván kijelelve van, midőn tehát az 1588: lő. a’ „cujuslibet loci judexet nevezi, nem más Törvényhatóságot, érthet, mind azt, mellyet a’ törvény elein világosan kijelelt az az a’ Vármegye Törvényhatóságát. Soprony városa Követe olly törvényeket hoz fel, mellyekből éppen az ellenkezőt kell következtetni, így például felhozta a’ 1807Í: 22-őt, de ez szinte csak az 1659: 71- ket erősíti meg, mellybe, hogy a’Vármegye hatósági köre megerősítetik, ön maga a’ szólló Követ is elesmérte — nem tudja azonba mi oknál fogva éppen az ellenkező következést]huzza ki. Az 1729: 14. Törvény Czikkely, mellyet Eperjesi Követ felhívott, egyedül az 1723: 45-re hivatkozik, ezen Törvény Czikkely pedig a’ leveles tárokról szóll, ’s nem foghatja meg, hogyan lehessen ezt a’ limitatióra, vagy pedig a’ mértékek megvisgálására felhozni, és bátran kimond. 315. ULES. 10. Aug.
