1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
344. országos ülés
344-dik ÜLÉS. 7. Angustus. fogva természetesen hátramaradásban van a’ nélkül, hogy abból azt következtetni lehetne, hogy azért — bátor azon adó olly hosszas idő ólta sürgettetvén és a nemesek ezen törvénytelen terhet mind ekkoráig sem \ álalván fel magokra—az adózás a’ szokás által megállapítatott volna, és igy tovább is azt állítja a’ Szálló, ’s hiszi mint Ország Gyűlési Követnek hitelességét kétségbe hozni nem fogják a’ Kendek: hogy se Gróf Keglevich Julius, se Limburg-Styrum Ferdinand, se successoraik, a’ vagy a’ többi nemesek a’ kérdéses tenutumoktól soha sem fizettek adót — igaz ugyan ’s azt tagadni nem is kívánja a’ Szollá hogy Varasd Vármegye annyi sürgető parancsolatoknak engedelmeskedni kéntelenítetvén, az említett nemeseket öszve Íratta, ’s hátramaradásba tette, és minthogy a’ nemesek ezen hátramaradásnak lerovását megtagadták, a’ törvényes útra ezen tárgy utasíttatott — ellenben áll az is, hogy az illyetén Királyi rendelések ellen, kiváltképpen minekutánna ugyan azon nemesek törvényes úton feloldoztattak, és a’ Törvényszéki ítélet megsemmisítetek válna — ebbeli sérelmekel az Ország Gyűlésének több ízben előterjesztették, és az utolsó elmarasztaló ítéletnek végrehajtása is ezen sérelemnek végső elhatározására hallasztatott. — Mind ezek úgy hiszi a’ Szálló, hogy a’jelen sérelemnek felterjesztését nem gátolhatják, ’s tovább is kéri a’ Kendeket a’ felsőbb helyre leendő felterjesztésébe véle egyezni méltóztassanak. Eperjes városa 2-ik Követe: Elmellözvén a’ formát a’ mi a’ dolog érdekét illeti: a’ mások földjét mivelő nemesek az 1-só rész 9-ke előtt is után is úgy mint e’ részben az 5-ik §-sa által a’ jobbágyi szolgálat adó, ’s egyéb tartozások alól korántse feloldva, adót fizettek, a’ mint Yerböczy munkáját megelőző ’s következő számos törvények erősítenek, az illyen közönséges fundusnak fenntartása pedig már csak azért is, hogy az Ország többi nemtelen lakosi szerfelett ne terheltessenek, kétség kívül a’ legfelsőbb Királyi fevágyúzásnak amaz ágához tartozik, melly valamint maga az adónak felosztása ezen Országban folyvást a’ politicus utón gyakoroltatott, ’s ez a’ valódi értelme az 1-só rész 9-ke 5-ik §-ának hogy a’ nemesek önnön (nem tehát mások) határjaiban igaz jussaikkal mindenkor, mint nekiek tetszik szabadon élhessenek. Az Elölülő: Eperjesi Követnek feleletül válaszolja, hogy más a’ kérdés fizessen e’ a’ nemes ember vagy sem? e’ helyen pedig csak az ususról vagyon a’ szó, ’s minthogy a Krapinai, nemesség már 1795-tül fogva restantiaba vétetett, jele, hogy már fizetett adót: — ebben az usussábana’ 1825-ki végzésnél meghagyatván, — úgy hiszi, hogy a’ Küldöttség véleményében meg lehetne nyugodni. — . Ugocsa Vármegye 1-ső Követe. Az Elölülő az 1-só rész 9-dik czimjének határozatáról e’ helyen tanácskozni nem lehetvén, kérte .a’ Rendeket hogy ezekkel felhagyván miutánn a’ többség a’Küldöttség véleményét elfogadná, a’ tanácskozásokat ne hátráltatnák. —- • Miben megyezvén. — Olvastatott a’ 60-dik szám: Verócze Vármegve kivánata Eszék városanak a’ többi sz. Királyi városok sorába leendő iktatásáról, melly is hel)ben hagyatván. A’ 61. számú kívánat, inellynél fogva Dalmat, Tót, és Horvát Országok Rendei B. Szepesy Pécsi Püspök által alapított fő oskolákat a’ Törvények sorába iktattatni kívánták. * *
