1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
344. országos ülés
nnek in nem ola' a’ tized dol^a Somogy Vármegye 1-ső Követe: Ha megengedi is hogy Trencséi merito tökclletes igazsága legyen is — újra ismétli hogy se a’ szerkeztetést vasta, se Kö\ et 1 ársát nem halgatüi — ugyan is a’ szerkeztetésben az van, hngv a’ contractusban a’ kerületi Tábla bírósága csak azon esetre van fenálítva, ha Somogy Vármegye nem fizetne vagy nem fizethetne — azonba ezen eset nincs — mert Somogy fizetett, mindég most is fizet, csak hogy a’ Szent Mártoni Apát a’ fizetést ezüstbe kívánja, 's ez eránt van Somogynak nehézsége és a’kerületi Táblának bíróságát e’ részben nem akarja elösmerni — egyébbaránt azon interessentiae grádust, mellyel Trencsén Somogy Vármegyét illette, Megyéje éppen nem érdemli mert Megyéjében nem csak a’ földes Urak, de sok helyen a’jobbágyok is bírják a’ tizedet. - Többiben mind monda Somogynak nincs más panassza. csak hogy a’ kerületi Tábla arroganter hozta az önn bíróságát megállapító ítéletet, mert Somogy mindég fizetet, ’s most is fizet, de ezüstben fizetni nem akar. Eperjes városa 2-dik Követe: Minthogy a’ fő kérdés az 1726-ik esztendei December 13-áról költ alku kötésnek tellyesítése, ’s azon pénzbeli somma eránt állana fen, mellyre nézve a’ felek akkor voltaképpen megalkudtak; minthogy továbbá az alkukötések tellyesítése tárgyában Somogy Vármegye a’ Törvények rendelése szerént minden kétség kívül a Dunántúli ítélő szék alá tartoznék Szálló ezen sérelemnek semmi törvényes okát nem lát ja. Az Elölülő — Eperjes túl ment előadásába a’ kérdésen - nem tartozik a’ kerületi Táblához — a' Somogyi esetben azonban contractualis Biró léven a tized dolgába a’ Districtualis Tábla — ezzel felhagyván, mint kiveszi a’ többség a’ Küldöttség véleményében osztozik. Olvastatta az Elölülő az 52-dik szám alatti pontat, melly ellen nem tétetvén észrevétel, meg hagyatta. Az 53-ikra 3íelyre Arad Vármegye a Körösön felállított malmoknak az ezen izenete rendbeszedésére kiküldött Bistosság által lett eltörültetését—hasonlóan Szabolts Vrngy. is a’ Beretlyo víznek rendezésére küldetett Biztosság ellen panaszok— Arad Vármegye 1-ső Követe: Ügy látszik hogy az országos sérelmek egybeszedésére rendelt Küldöttség, valamint a’ Kerületek is ezen. tárgyat a’1715: 14 Törvény Czikkelybül vettékfel, és ha úgy volna részérül nem is úntatná a’Rendeket előadásával, azonba azt hiszi, hogy ezen malmokra az 1715: 14 Tör. Czikkclyt alkalmaztatni nem lehet, mert ezen Törvény Czikkely ollyan malmokról szóil, mellyek egyesek által épétetvén károsak, — ezen malmok azonban egészen máskép építettek t. i. ezen víz elrendezésére kiküldetett Biztosság, melly mintegy 30 esztendeig munkálkodott megengedvén ezen malmoknak felállításokat—• következett időben több Biztosságok által meg vizsgáltattak, es károsoknak soha sem találtattak, az utóbbi időben rendelt Biztosság ezen vizet kereskedés tekintetébül hajókázóvá tenni kívánván , a’ Törvényhatóságnak minden ellenzése mellett egyedül önn hatóságánál fogva elrontatta, mit is Megyéje sérelemnek tekintvén orvoslás végett ő Felségének felterjeszteni kívánná, ’s a’ mennyire ezen eset a’ 1715: 14 alkalmaztatható nem lenne a BB. partfogásába ajánlja. — A’ Bendek azonban a’ kerületi végzésnél meg állapodtak. Az 54. pont alatt Zcmplín Vármegyének 1830 esztendei Ország Gyűlésen az 5-ik osztályban 80. szám alatti sérelme, mellyben a’ Bodrog és Tisza kiöntései ellen több árkokat ásatni kívánt jíjabban előterjesztetvén, noha. Jegyző-Könyv. Xl-dik Da<ab. 81 344-dik L 7. Jugmlui. 30 j
