1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
212 alsó Tót Országi Vármegyéket külön külön megnevezni: mert az úrbéri törvenyékbe közvetetlenül azon kérdés fordulván elÖ: melly illetőségű minden Megyében a’ telki állomány, ’s erre nézve, melly adózásokra legyen köteles a’ jobbágy? ezen kérdés megfejtése minden eggyes Vármegyének különkénti kijele! lését teszi szükségessé; kérdeni bátor: hogy van e’ezen ok alkalmaztatva a sérelmekre nézve? ’s azt állítja: hogy a felhozott okok a’ sérelmekre nem alkalmaztathatok, és a’ kerületi határozásból azt lehet kihozni: hogy Magyar Ország jusait Horvát Ország kárával kivánjuk kiterjeszteni. Ugyan az ér” a’ kerületi határozás azon felállított elvei, hogy a’ kapcsolt Országok jusaikba sérthetetlenül íeltartassanak , ellenkezvén, a’ mint felyebb is érinté, azon határozás ellen szavazott. — Kassa városa i-só Követe: Azokat, miket Eperjes városa Követe most tartott beszédjében előadott, egészen részéről is elfogadván, és helybe hagyván — egyébaránt azon okoknál fogva, mellyeket az Előlülő bölcsen előterjesztett, oda jelentette ki sszavazatját: hogy a Tót, Ilorvát, és Halmát Országok’sérelmei nem. elkülönözve, hanem egybe foglalva a’ régi szokás szerint vitessenek, és terjesztessenek fel; és így a’ kerületi végzés ellen nyilatkozott ki. — Az Egri Fő Káptalan Követe diplomatics vitatásokban ereszkedni nem akarván, rövideden kijelentette: hogy miután felállíttatott azon elv, hogy a’ kapcsolt Országok magok jusaikban sérthetetlenül feltartassanak, miután továbbá már 1850-ik esztendőben is az alsó Tót Országi Vármegyék sérelmei a’ Hor* vát Országiakkal öszvesen terjesztettek fel, a’logicus rend kívánja: hogy most is együtt, és nem elválasztva terjesztessenek fel. — Pozsega Vármegye’ t-ső Követe: ezen időbe gyakorlatba vett újítások, és változtatások tömegében helyheztelte azt is : hogy a’ Tót Országi Vármegyék’ sérelmei, és kivánali a’ Horvát Ország sérelmeitől, és kivánatitől via facti el. szakasztalván, a’Magyar Országi sérelmek sorában (a’ mi ugyan más különben észrevételre méltó sem volna) helyheztessenek. Egyszer’smind kijelentette : hogy addig is, még e’ tárgyra Küldőitől utasítást nyerend, a’ fenálló gyakorlattól való jelen tettlegi eltávozást helybe nem hagyhatja, annál kevesebbé járulhat ahoz véleményével. — Verőcze Vármegye’ 2-ik Követe: Azon tekintetekből: hogy Küldőia’Báni hatóságot fentartani kívánják, sőtt utolsó utasítások szerint még az úrbéri törvényekben az alsó Tót országi nevezetet is megtartani óhajtják, és pedig úgy: hogy ha ez bárkihagyódna is, ennek ellenére nevökben ellen óvás tétessen, oda nyilatkoztatta ki magát: hogy a’ Horvát, Tót, és Dalmát Országi kivanatok, és sérelmek úgy, a’ mint ezek az országos Küldöttség által szerkezteitek , együtt vevődjenek fel. — Baranya Vármegye’ 2-ik Követe azt állította: hogy az alsó Tót országi három Vármegyék azért neveztettek meg különösen az úrbéri Törvény Czikkelybe: mert a’ Királyi Válasz azt kívánta, hogy a’ Bánátusi Vármegyék is külön külön neveztessenek meg, a’ Karok és Rendek tehát a’ Királyi Válaszban a’ Bánátusi Vármegyék eránt felhozott okoktól vévén a’ hasonlatosságot, azoknál fogva kívánták külön külön megnevezni az úrbéri Czikkelyekben az alsó Tót Országi Vármegyéket is, de vélekedése szerint az úrbéri Czikkelyekbe tett határozástól, ’s annak okaiból ide argumentumot húzni maga helyén nincsen: Cl! 336. ÜLÉS. 28. Julius.
