1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
336-dik CL E ifi. as. Julius. 2$9 hiind addig, meddig a' kérdés diplomatice nem pertractáltatik,a’ mostani állásokban meghagyni kívánják, már pedig bizonyos: hogy ha az alsó Tót Országi Vármegyéknek, és a Dalmát Országi Városok, és Kerületeknek sérelmei a’ Morvát Országi sérelmektől elszakasztatnának, «a' kapcsolt Országok jussai felette nagy sérelmet szenvednének: mert azon kivid; hogy, a’ mint felyebb is érinté, az érdeklett részeknek, miólta az Országhoz vissza kapcsoltattak, sérelmei mindenkora’ Horvát Országi sérelmekkel együtt terjesztettek fel, azoknak municipalis jussaik, mel- Jyek az 1687:23-ik Czikkely által meg vannak erősítve, azt kívánják: hogy azon Országok’ minden részeit érdeklő dolgok tulajdon köz Gyűléseikben pertractaltassanak, és azon Országokat érdeklő sérelmek itt is á magok ítélő Mestere által terjesztessenek elő, — ha tehát a' KK. és RR. kimondott elveiktől [elállani, és a’ kapcsolt Országok jussait sérteni nem akarják, a’ kerületi határoztaktól el kell állani.— De nem lehet az érintett sérelmeket a’ Magyar Ország sérelmei közé által tenni tulajdon természetöknél fogva sem, mert valamint Magyar Országnak, úgy a’ kapcsolt országoknak is vannak, nem csak egyes Törvényhatóságokat érdeklő, de közönséges sérelmei is, és ezen közönséges sérelmek nem csak Morvát Országot egyedül, de az alsó Tót Országi Vármegyéket, és a’ Dalmát részeket is illetik, — ha tehát az alsó Tót Országi, és a’ Dalmát Ország’ egyik részét tévő városok, és kerületek nehézségei á Horvát a’Országi sérelmektől elválasztva, a Magyar Országiakkal egy ütterjesztetnének fel, ezen most említett részeket érdeklő közönséges sérelmek seho’ sem terjesztethetnének fel. 3Iiud ezen okoknál fogva tehát a’ KK. és RR. felszóllitóttá: hogy a’ kerületi határozattól éllálván, az alsó Tót Országi, és tenger mellék* sérelmeket az eddig divatozott szokás szeréní a' Horvát Országi sérelmekkel együtt kapcsolva terjeszszék fel 0 Felsége eleiébe. — Arad Vámegye i-ső Követe azon okokat, mellyeket az Elöiilő Morvát Ország jussai tekintetéből, és sérelmek természetébűl merítve előadott, olly fontosaknak, ’s olly meggyőzőknek találta: hogy azok ellenében az alsó Tót Országi, és tenger melléki sérelmeket a’ Horvát Országi sérelmektől elválasztani teljességgel nem lehet, még pedig annál inkább nem: mert a’KK. és RR. Izeneteikbe nyilván kijelentették: hogy az alsó Tót Országi Vármegyéknek az úrbéri Törvények’sorába névszerénti kijelelésével a’ kaptsolt országok jussait legkevesebbé is megsérteni nein szándékoznak, sött Ó Felsége is azon Országok jussait épségben megkívánván tartani, az alsó Tót Országi Vármegyék iránt való kérdést, a’ maga helyére, és üdéjére halasztani kívánja, — de ha mind e’nem volna is, utasítása kötelezi étet: hogy mind addig, míg a’ dolog maga helyén diplomatice nem pertractalódik, alsó Tót Országot a’ mostani állásába hagyja, — azért a’ kerületi határozattól való elállásra szavazott. Eperjes városa 2-dik Követe: Mivel egész Tót Ország már az i-só Királyok alatt is gyakrabban, jelesen pedig az 1222: 30. — a’ 4-dikBéla 1267-ik esztendei Törvény Könyve előjáró beszédének 1-só §-ában, és az 1291: 41-ik Czikkelyben uyilványosan mint különös igazgatás alatt lévő tartomány emlittetik, és ugyan ezen Tój; Ország a’ most érintett Czikkely szerént a Drávától kezdve nyugott felé tei jed — mivel tovább ugyan azon egész Tőt Ország mint Magyar, és Erdély Országtól különböző tartomány a’ Kálmán Király által rendelt mandurinát 1222: 27 — és 1231: 33-ik Czikkely szerént Királyi jövedelmek czimje alatt fizette, és 60 * i
