1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

335. országos ülés

224

335-dik ÜLÉS. 27-dih Jul

a’ Bírónak személyét vagy vágyómat érdekli,— Itt a’ Fiscus volt a kereső fél, akereset haszna egyedül a’városé, nem a’ magistratusé, ha illy etetbe a’ Magistrate a’ Bíróságból kirekeszteni, vagy azért mivel mint a’ Biró a’ tárgyat a’ Fis. cusnak odaítélte, interessatusnak nézni lehetne, úgy minden nap illy eset elő fordulna; és ezer és ezer esetekben, mindég más Bíróságot keresni és felállítani kellene, hiszem ez az eset más Törvényhatóságoknál szintúgy fenn forog, vannak a’ Nemes Megyéknek is közös pénztárai, ha tehát azok ellen, vagy azok mellett határozást, vagy ítéletet hoz a’Megyei Magistratus azt szintúgyp'nteressatusnak lehetne tekinteni. — Ez pedig nem áll, és azért kívánná ezen észrevételnél fogva a’ sérelmet kihagyatni.

Kőszeg városa Követe: Annyi bizonyos, hogy mind azon súrlódások, mellyek Nemes Győr Vármegye és Győr városa között a’ felhozott tárgyra nézvést, fenforogtak a’ város kebelében helyheztetett városi fundusok tekintetéből történtek, valamint pedig az 1049-dik évi l6-dik Törvény szerint a’ városi fundusokra nézvést a* caduc.itás esetében tsak a’ városi Fiscus örökösődhetik, úgy kétségen kívül hiszi a’Szálló, hogy miután a’ Nemes Megyék tsak ón Törvényhatóságok alaLt lévő fundusokon elkövetett erőszakért illethetik a’ városokat violentialis váddal, a’ Törvényeket józan értelembe véve az l6i7-dik évi 81-dik Törvény a ki tett esetre éppen nem alkalmaztatható, és így világos, hogy Ne. mes Győr Vármegye magának nem lépése által törvénytelen jussokat kívánt tulajdonítani. c

Nem tagadja azonban a’Szólló, hogy kitsapongások és törvénytelenségek a’ városi Magistratus vagy annak némelly tagjai által is követtethetnek el, de akkoron is, ha tudni illik illycs vétségeknek megboszullásában a’ helybeli Magistratus interessatus volna, világos az 1659-dik évi 55-dik Törvénynek rendelése, mfclly a’ törvényes ellátásnak útját az illyes esetekkben kitűzi.

Mind ezeknél fogvást a’ Szólló úgy vélekedvén, hogy talán inkább Nemes Győr városának volna Nemes Győr Vármegye ellen alapos sérelme, ezen helyen a’ felhozott sérelmet minden esetre kihagyatni kéri.

Győr Vármegye l-ső Követe: Soprony városa Követének azt felelte, hogy a’ kérdéses esetben a’ városi Tanáts nem tsak a’ várost képezte , de az egész ón hatalmú elfoglalást is azt vitte véghez, és így ezen eset az adószedői számadások vizsgálásától igen különböző lévén egyenesen az 1047-diki 81-dik czikkely világos rendelése alá esett, hol mind a’ Bíróság, mind az eljárás útja és módja pontosan elő vagyon írva. A’ mi pedig Eperjes városának azon ellenvetését illeti: hogy Győr városát az utóbb részére hozatott kedvező ítéletek megigazolván e’ szerént már kezdetben az elfoglalás jussa lett volna, s így tulajdon igazával élvén büntető perben méltatlanul vonatott, ennek sem első, annyival is inkább a’ második része meg nem áll, mert abból, hogy utóbb a’ per Győr városa részére kedvezőleg ütött ki, még az, hogy már kezdetben is örökösödése nyilvánságos lett volna, koránt sem következik, már pedig egyedül ezen esetre engedi meg az őn hatalmú elfoglalást az 1715-diki 25-dik czikkely a' Fiscusnak, sőtt az, hogy utóbb ezen város az atyafiak ellenkezésére tsak per utján vitathatta ki igazát, in-