1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

335. országos ülés

222

335-r/*Ä ÜLÉS. 27•dik Julius.

bíróságnak fsak olt lehet helye, hol törve'nyes rendszcrenti Bíró nints, azonban az lt>47-ki 81-dik Törvény czikkely nyilván rendeli, hogy ha a’ városok valamely hatalmasságot akár falaikon belől, akár azokon kívül, nemesek vagy azok tsele'djeík ellen követnek el, nem tsak magok a’városok es Tanálsok öszve foglalva , hanem megküldött vagy akánnikep resztvevő polgárjaik és tselédjeik is külön véve, mind a’ nemesek a’ Vármegyén rnarasztaltassanak el; hasolóképpen a’városok vagy azoknak Tanátsai által elrendelt, vagy véghez vitetett criminalis esetekben is , ezen városok Tanátsai, ügy mint a’ nemesek hun társaikkal eggyüt.t a’ Vármegye Törvényszéke eleibe személyesen idéztessenek, és ottan illelőkép biintettessenek. Miután tehát Győr városa Tanátsa ellen a’ foglalásban elkövetett vastagabb kitsapongások miatt, a’ Vármegye részéről a’ büntető perbe, való vonattatás elhatároztatott, ’s ezen végzés a’város birájára , kapitányára, ügyviselőjére és végrehajtó két tanátsbéliekre nézve az egész Tanátsnak cgyébberánt keményebb megdorgáltatása mellett a’ legfelsőbb helyen is helyben hagyatott, ezen perben való bírói eljárást,- midőn kivált az Ítélendő Birák ellen kifogás se nem volt, se nem is tétetett a’Vármegyétől elvonni, törvényes hatósága tsökkenése, és áltáljába a’rendes Törvény’ út j'ának gátlása nélkül, mi kérdésen felül sérelem, éppen nem lehetett. Mi eránt nem áll ezen ellenvetés :mintha a’ Vármegye azzal, hogy a’ büntető pert elrendelte, ellenségeskedését a’ város ellen kimutatta, és így azon perben Törvényszéke által Biró nem lehetett volna, mert ha ez a’ Vármegye által megrendelt más büntető perekre sem áll, itt annyival kevesebbé állhat, mivel a’ kérdés alatti per ü Felsége által is helyben hagyatott. — Mi pedig magának az esetnek Győr városa Követe által történt féloldalu elbeszéllését illeti: ezt a’ szőlló Követ ide nem tartozandónak jelentvén ki, eránta észrevételeit ellenmondásbeli óvással tsak azon pontokra szorítja, medrekben Megyéje érzékenyebben érintett. Így tagadja mindjárt azt, hogy miután az 1715: 25-dik Tövény czikkely még a’ Királyi Fiscusnak is tsak — egyedül a’ világos öröküsedések esetében engedi meg az őn hatalommal való elfoglalást, ott pedig a’ hol az örökösödés eránt kérdések vágynak, a’ zár alá való vétetést a’ Törvényhatóságokra hízza, Megyéje a’feleknek olly tüzes öszveütközésében, mellynek lám elég szomorü következése is lett, az 1647-ki 81-dik Törvény czikkelynek értelmében is, a’ zár alá való vételt, törvényes hatóságánál fogva meg nem rendelhette volna. Hogy pedig ezen zárt utóbb tökc'lletesen fenn nem tarthatta , ki más volt annak oka, mint éppen a’ heveskedő felek? Az azonban, ha mindjárt igaz volna is, hogy a’Vármegye Gyűlésében is a’ városi Tanáts ellen a’ büntető per lármás öszvekiáhássál hatá. roztatottel, nem mást bizonyítana, mint azt, hogy a’ város kitsapongásait a’ köz vélemény kárhoztatta, ’s megfenyíltetésre mindnyájan méltónak találták, a’ mint hogy utóbb Ö Felsége Í9 így találta. Ezeknél fogva tehát a’ Szolid Megyéjének sérelmét pártoltatni kérte.

Eperjes városának 2-dik Követe: Ezen egész egyenetlenségnek gyökere cs eredete, egy megengedett igazságos és törvényes tettben — a’ városi Fiscus által, az l6]Q. évi 16. czikkely szerént — egy nemes személy városi fekvő javaiban lett magvaszakadtsági örökségének végbe vitt, — és cgyctcrtőlcg, ennek kére'-