1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
334. országos ülés
334-dik ÍIjES 23. Julin*. 203 Eperjes városa 2-dik Követe: Az e részben kinevezendő országos Biztosságban az Ország negyedik Statusának figyelembe való vitelét kívánta. — Szathmár Vármegye 2-dik Követe: Mivel Megyéje Kitz-Bánya helységére is országos Biztosságot rendeltetni kívánt volna, ez pedig a Rendek szerkeztetésében kifejezve nem lenne, ezen hijányt kipótoltatni kívánta — Mit a Rendek a kép javítottak, hogy kerületi végzésekben azon kifejezés: „a peres állapotnak“ helyett „peres állapotoknak“ tétetni rendelitek. — Folytatólag olvastatott Bács Vármegyének Szabadka, és Újvidék királyi * árosok ellen 28. szám alatt lévő sérelme, mellyre — Újvidék városa Követjének már a kerületi ülésekben szerencséje vala a’ Rendeket arról tudósítani, hogy Újvidék városa a’ telonialis taksáknak megállapítása eránt, majd egy század, az az a’ felszabadulás ólta szakadatlan ususban volt, űzte is ezt a szokást minden háborgatás nélkül a' város; de nem csak a’ szokás, hanem a' Privilégium maga, mellyel boldogult Felséges Királyunk néhai Mária Therezia a’ városát diszesíteni méltóztatott, bizonyságul szolgál, hogy tellyes jusok volt, taksáknak elrendelésével élni, melly jussal bizonyosan csak úgy élni fog, hogy a’ népet inkább magához vonja, mind sem tőle elidegenittse. A'SzóHó előre tudja, hogy Nemes Rács Vármegyének Követe, a’ mint mára’ kerületi ülésekben ki is nyilatkoztatta magát, azon ellenvetést fogja tenni, hogy Törvény ellen usus nem áll, hogy a’ Felségnek jusa nem volna Törvény ellenére Privilégiumokat kiadni; hogy az usus e’ tárgyban a’ Törvény ellen nincsen, ezt bebizonyítják számos Törvényeink; hogyj Felséges Urunknak olly Privilégiumoknak kiadására megczáfolhatatlan jusa vagyon, dmellőzvén a’ számos Törvényeket, csak az 1566-dik 12. Czikkelyét bátor előadni, niellv űgyszóll: „Illi vero, qui nimia et injusta telonia cum maximo negotiatorum et aliorum itinerantium gravamine exigere perhibentur, a Comite vel V. Comite illius Comitatus, in quo telonia ejusmodi sunt requisiti, teneantur Privilegia sua, (juae de telouiis talibus habent, producere, iliisque per Comitem vel V. Comitem rev isis non plus exigere, quam in illis habetur specificatum.“ Már nem világosan esméri e’ itten ezen Törvény Czikkely 0 Felségének azon jusát t. i. a’Privilégiumok’ kiadását? és a’Vice-Ispánynak csak kötelességül teszi a’Privilegiomoknak kicsapongásaira ügyelni, itten tehát minden arbitrium ki van rekesztve. — Általánosan véve maga is a’ Szólló abban a’ hiszemben van, hogy 0 Felségének jusa nincsen Privilégiumokat Törvények ellenére adni p. o. egy 3Iuhamedánusnak Donátiét, de azt a’ telonialis tárgyra alkalmaztatni egyáltaljában nem lehet. Tudja továbbá a’ Szólló, hogy Nemes Bács Vármegyének, a’ mint most is, úgy mindenkor ügyes, értelmes és igazságszerető Elöljárói voltak, és mégis midőn az 1754-ki esztendőben 17-ik Decemberben Baja mezővárosában tartatott köz Gyűlésben Újvidék városának a’ Privilégiuma köz hirül tétetett volna, Nemes Bács Vármegye semmi contradictiót, semmi ellenvetést nem tett, tehát már akkor is el volt esmérve Ő Felségének törvényes jusa. — A’ mi pediglen a’ statéra és vásári taksákat illeti, hiszen ezekről kár volna sok szót szaporítani, ezek illetik a várost mint földes urat, ’s számítatnak a’ jus regale közé, a’ mint a’Helytartó Tanácsnak az 1823-ik esztendőben 7-ik October alatt Újvidék városának küldött Intimatum ezt bővebben ezen szavakkal bizonyítja: „Quod autem taxas nundinales, pascui item et staterae attinet, has velut proventus privilegiales ad instar regalium beneficiorum jure dominali civitatem hanc re-51 *
