1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
318. országos ülés
318. ÜLÉS. 22. Junius. 467 azon következest huzza, hogy Küldői a’ rendszeres munkáknak megvisgálását mindenek előtt óhajtják, ’s ugyan azért részéről az izenetet el sem is fogadja. Baranya Vármegye’ 2-ik Követe : A’ tárgynak érdemére Követ társa vélekedését már kimondván, a’hoz többe' szóllani nem akar — azonban Küldői eránt való hütelenséggel vádolná magát, ha Bars Vármegye első Követének kijelenteset, melly által B. Vesselényi Miklósnak a’ Szathmári Gyűlésén tartott beszedjét helyben hagya— lialgalással elmellőzne — ugyan azon oknál fogva kijelenti, hogy Küldői Bars Vármegye 2-ik Követének azon beszedet, mellyre kegyelmes Királyi Válasz érkezett, a’ köz Gyűlési Jegyző könyvben licentiának nevezték, ’s ezen elvnél fogva az Elnöknek Bars Vármegye 1-ső Követe beszédjére tett nyilatkozását magáévá teszi. Marmaros Vármegye’ 2-ik Követe: Küldői a’ rendszeres munkákat mindenek előtt kívánván béfejeztetni, semmi indítványokat, ’s így a’ jelen izenetbelit sem pártolja. Bars Vármegye’ 2-ik Követe.- előrebocsátván, hogy mivel az Ország Gyűlési Követ, nyilatkoztatásaiért csak Küldőinek tartozik felelettel , és így Követ társa is a’ mai kifejezéséért csak azoknak felelend — az Előlülő azon kifejezésébe szabadosság Megyéje részéről meg nem egyezhet, ’s azt Küldői részéről el sem is fogadja. — Mi egyéberánt Baranya Vármegye Követének azon elöJadását illeti, hogy Küldői múlt esztendőben tett bizonyos kijelentését a’■Szóllónak a’Jegyző könyvben licentiának nevezték, arra csak azt feleli, hogy igen nagyon örül a’ Szólló, hogy Küldői azt licentiának nem nevezték, ’s mivel ennek örülnie lehet, azzal, hogy mit végeztek ez eránt, á’Baranyai Követ Küldői egy cseppet sem gondol. Csongrádi Követ (Klauzál) nem tarthat az előtte szólló Követekkel, kik Küldőiknek a’ rendszeres munkálatok folyvásti visgálatát meghagyó utasításaik által magokat a’ kérdés alatti súlyos ’s alkotmányunk gyökereibe mélyen bele vágó sérelem orvoslását sürgető Felirás kettőztetésétől eltiltva lenni vélik, sőtt miután a’ rendszeres munkálatok felvétele is a’ hazára csak ügy áraszthat valódi hasznot, ha mind a’Megyék, mind pedig az Ország Gyűlésén a’Kormánynak törvénytelen cselekedetei az ezeket gátoló czélerányos intézetekkel együtt nyíltan előadathatnak, a’ Szólló kétségen kívül valónak hiszi, hogy a’ rendszeres munkálatok feletti tanácskozás kötelessége a’ szóllás szabadsága fentartásának ’s az ezen ejtett sérelem azonnali orvoslásának kötelességével olly elválhatallan kapcsolatban van, hogy amazt ez nélkül czélerányosan tellyesíteni nem is lehet — hogy a’szóllás törvényes szabadsága nemzetünk legfőbb ’s legbecsesebb jogai közé tartozik, ’s hogy ezen szabadságnak a’ Megyék Gyűléseiben való elfojtása a’ Vármegyéknek Törvényeink által biztosított hatóságát megsemmisíti, ’s alkotványunk alapját is megrázkottatja, ezt Zala és Bihar Megyék Követeinek előadásai által voltaképpen meg lévén mutatva, ennek további fejtegetését a’ Szólló szükségesnek nem tartja, ’s csak azt jegyzi meg, hogy hazánkban az Ország Gyűlési tanácskozásoknak forrása a’ Vármegyék köz Gyűlési tanácskozásaiban lévén, ha az ezekben résztvevők a’ Kormánynak minden önkénye, és minden megtámadásai ellen nincsenek biztosítva, az Ország Gyűlési szóllás szabadságának is nem sokára el nem fojtódni lehetetlen. Ha B. \ esselényi Miklósnak csak azért, mert Szathmár Vármegye köz Gyűlésén olly kifejezésekkel adta elő véle-117*
