1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
301. országos ülés
260 301. ÜLÉS. 17. Martz. Megjegyzette erre az Elölülő, hogy a’ miket Bars Vármegye’ l-ső Követe előadott meg jobban arra indítja, bogy a’ Karokat es Rendeket újra es ismét felszólítsa, bogy az elhunyt Fejedelem hamvai eránt való tiszteletből hagyanak fel az illyen vitatásokkal, mellyek a’ jelen Felírás tárgyához éppen nem illenek. Bihar Vármegye’ l-sö Követe előadta, hogy a’Zalai indítvány ellen csak egy ok hozódolt fel, t. i. az illendőség, — a’ jelen időben minden egyes ember szeme elolt hordja az illendőséget, ’s ezt köszönhetjük a’jobb nevelésnek, kimiveltségnek, de itt az illendőség mellett van még egy hatalmasabb érzés, t. i. a’ Követeknek Küldői eránt való hívsége, és midőn ez megfordul elméjében, lehetetlen nem pártolni a’ Zalai indítványt, mert ha vissza tekint minden Ország Gyűlésekre, mindég az volt a’köz kívánság, hogy a’ sérelmek orvosoltassanak,’s az orvosoltalásnak sürgetését a' Fejedelem halála nem hátráltathatja, mert az által a’ Kormány meg nem szűnik, mert a’ rnelly szempillantásban a’volt Fejedelem kimúlik, ugyan azon szempillantásban a’következő Király kikiáltatik. Ha nem így lettek volna a’ környűlállások, hogy midőn a’Fejedelem meghalálozott, együtt volt az Ország Gyűlése, hanem ha hat holnap múlva hivódtak volna öszve az Ország Rendei a’ Törvény értelme szerént, azt kérdi a’ szolid Követ, hát akkor illetlen lett volna e’ a’ sérelmek orvoslását sürgetni? bizonyára nem, és így tehát most sem illetlen az, midőn az Ország Gyűlése éppen együtt van. Hasonlóképpen Vas Vármegye’ 2-ik Követe is elfogadta Zala Vármegye Követének indítványát. Bars Vármegye’ l-ső Követe azon való sajnálkozását jelentette ki, hogy előadása a’megholt Fejedelem hamvai eránt való tisztetlenségre magyaráztatott, mert ő a’közös fájdalomban szinte úgy részt vesz, mint más akárki, de szinte úgy fájlalja a sérelmek orvoslatlan maradását is. Az Elölülő erre azt feleié, hogy nem szokta senki előadását elmagyarázni, de azt Bars Vármegye Követe mondotta, hogy a’megholt Fejedelem szerencsétlenül választotta Tanácsosait, és hogy 43 esztendeig nem orvosolta a’ sérelmeket. Zólyom Vármegye’ 2-ik Követe a’ Zalai indítványt fogadta el, mert azt tartotta, hogy a’Magyar nemzetnek minden köz tanácskozásokban charactere az őszinteség, nyílt szívűség, mit ez alkalmatosággal is megmutatni kiván azáltal, hogy új Fejedelmébe veti bizodalmát, reményét, hogy az Ország sérelmeit orvosolni fogja , — a’ bizodalom pedig a’tisztelő hódolásnak legnagyobb próbája. Jsógrád Vármegye.’1-sö Követe előadta: hogy senki sincsen a’Követek közül, a’ki abban ellenkezne, hogy az Ország sérelmei a’ Fejedelemnek fel ne terjesztessenek, csak a’ módjáról és időről vagyon a’ kérdés. Mostan, midőn egy fájdalmat kijelentő, egyszer’smind hódoló Felírás vagyon javallatban, nem látja setn illendőnek, sem hasznosnak a’ sérelmeknek csak mellesleg való meg, említését, sokkal nyomosabban lehet azt a’ Fejedelemnek felterjeszteni egy külön Felírásban, ’s ugyan azért a’ Felírás javallatot úgy kívánta meghagyatni, a’ mint feltétetett, fenhagyván magának, sőtt nyilván kijelentvén Committensei nevében is, hogy az országos sérelmek orvoslása eránt felírás külön készíttessen minél előbb. —
