1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
291. országos ülés
21)1. L LÉS. «I. Febr. 2<M) attól tartani, ne hogy illy rendeléssel — ok a’ Törvénynek kijáalgáltassék? mert mi elolt a’ per — az Úri Székeiébe jöhessen inkell e’ inkább tszattására szolgáltassák? mert mi előtt a’ per — az Úri Székeiébe jöhessen instruáltatnia kell, a’mit tellyesítni rendszerént az uradalmi ügyész kötelessége, lia már az előadás másra bizattatik, nem de megeslielik, hogy ezzel — kit felelőség nem illetne, az uradalmi ügyész egyet értve az uraság részére hajló Ítéletnek kinyerésében foganatosán mesterkedjék? a’ mi meggátolva lenne, ha ugyan azon uradalmi ügyész nem csak a’per instructiója, hanem előadása kötelességével is felelet terhe alatt felruháztatnék. — Azért is a’ Fő RR. javallata elfogadását ajánlá. — Hozzá járult Zólyom Vármegye’ 1-so Követe indító okúi még azt említve, hogy a’ részre liajlás tekintetéből igen egyre megy a’jegyzőt akár közvetetlen a’ földes úr válassza, akár az Úri Széken jelenlévő bírák válasszák azt, ezeket pedig a’ földes úr. — Pest Vármegye’ 2-ik Követe is úgy nyilatkozék, hogy az uradalmi ügyész egyszersmind az Úri Szék jegyzője is lehessen, de ne szavatolhasson. — Az Előlülő vélekedése mellett jelenték ki magokat Gömör, Nyitra, Esztergám, Szepes, Trencsén, Árva, Thurócz, Mármaros, Sáros, Beregh, Fejér Vármegyék és Horvát Országnak Követeik; de a’ többség az izenethez ragaszkodott ’s így e’ részben se lön változás. — A’következő 5-ik szakaszra nézve, melly így kezdődik: ugyanazon Vilik Törvény Czikkely ’sat. Csongrád Vármegye Követe (Klauzál) azt jegyzé meg: hogy a’ jobbágyok a’ földes úr előtt nem perlekedhetvén, meg nem állhat a’ szerkeztetésnek ezen kitétele: a' földes úr vagy annak Úri Széke előtt perlekedni akarók — de észrevétele el nem fogadtatott. — A’6-ik szakaszra mellynek első szavai ezek: az 5-ik fl-us 1-sdponfjára'ssLt Az úrbéri ki-Fejér Vármegye’ 2-ik Követe így szollott: A’ Méltóságos Fő Rendek észrevétele't e’ jelen §-hoz tett ragaszte'kra nézve tokélletesen osztom, — hogy t. h azon ragaszték egy átalján felesleges, sőtt ha annak tartalmát fontolóra vesszük, homályos két értelmű lévén, egyenesen oda magyaráztatható, hogy a’ jobbágy többszöri meginfés után ha munkáját még is resten és rosszul teszi, ’s még azon felül urán vagy annak emberén azon alkalommal méltatlanságot is követ eb ötét csak a’ rest munkáért lehet büntettni, az elkövetett méltatlanságért pedig semmi esetre sem, ezt pedig meggyőződve vagyok, hogy a’Tekintetes KK. és RR. magok sem kívánják e’kérdésben lévő ragaszte'kban kijelenteni, következőleg ha nem ez az értelme ezen kérdés alatt lévő rakasztéknak, magyarázzák ki világosan, és hozzunk világos Törvényt, melly minden önkényes magyai'ázattól ment legyen, és mondjuk ki azt: — hogy ugyan azon 1-ső §-ba érintett egy tettért, (melly ezen záradék nélkül is minden Törvény szerkeztetekében értetődik, hogy ami annak világos rendeletével megütközik, különben is tilalmas légyen) csak az arra kiszabott és nem más büntetés alá vonattasson, és e’szerént ha csak ugyan a’ T. KK. és RR. a’ ragasztékot megtartani kívánnák módosíttasson , noha én részemről a’ fellyebb mondattaknál fogva a’ ragasztékot egy átalán feleslegesnek és szüksegtelennek tartom. — Jegyző-Könyv X-ik Darab. 53
