1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 23. ülés
// VS A 0 V1ÍÁ li MA I) 1K l L É S. 221 a' Szollá. de látván a3 felhevú'lésnek felső grádicsra lett jutását, feltartóztatta vélekedésének kimondását, küldőiben már akkor nyilatkoztatta volna ki azt, a3 mit ez úttal állít, hogy az illy kitiltás Hazánk sarkalatos Törvényeivel különösen az 1723. 5-ik Czikkelyel megnem egyezik; a3 mi pedig a3 Törvénnyel össze nem egyeztethető, a3 törvénytelen. De a5 megtörtént doKot rndr megváltoztatni nem lehet, enyhíteni, szelídséggel kcllemetessebbé tenni igen is lehet; az vala tehát vélekedése, hogy mind azon kiejtésekés előadások, mellyek a3 kérdéses kitiltásra nézve tétetlettek, a’ Napló Könyvből hagyattassanak ki. Szala Vármegyének 2-ik Követje megnem egyezhetvén a’ N. Váradi Káptalan Követjének méltatlan kiparancsoltatásában. a3 Csongrádi Követ által előadattakhoz ragaszkodva, az elleu óvást tett, ’s azt a’Jegyző Könyvbe beiktalattni kérte. Nyitra Vármegyének 1-ső Követje: óhajtotta volna ugyan, hogy a3 kérdésbe forgó tárgyról többé szó ne lett légyen, de a3 mennyiben a3 megtörtént dolgot megnem történtté tenni nem lehet, vélekedését e3 részben illy formán nyilatkoztatta ki; a’ kérdéses időben az Előlülő azt jelentvén ki, hogy a3 N. Váradi Káptalan Követje önkényesen ki akar menni, akkor semmi just nem látott megsértetve lenni; de minthogy most többen azon principium iránt jelentették ki magokat, hogy egv Actió alá vett Követet, az Ország Gyűléséből kitiltani nem lehet, a3 mennyiben ezen kitiltás akkorában némelly Követek által kivántatott, a’ Szólló is oda kéntelen magát kinyilatkoztatni: hogy az illy kitiltásnak Törvényességét el nem ösmérheti; ugyan is Követ, és Nemes ember jussa lévén ez által megsértetve, lehetetlen hogy ezzel való meg nem elégedését, kinejelentse. Azon itten tett észrevételre: hogy mért nem szóllott akkor, azt feleli: hogy a’ kifejlődött hevesség és felbuzdulás mellett akkor bátran és hideg vérrel szóllani nem lehetett; de ,,licet mutare Consilium in melius“ és a3 szóllást sem lehet senkinek megtiltani. Az Actió elvala átaljánosan határozva, ez iránt a3 többség az Előlülő által rendesen kijelentve, járjon el tehát e3 részben a3 Törvényes Bíróság, kinek kezében van-kötelességében; a3 ki parancsoltatásra nézve ellenben a3 Szólló ellenkezését újra kijelentvén, ezt a3 Jegyző Könyvben feljegyeztetni kérte. Temes Vármegyének 1-ső Követje: Nem barátja ugyan a3 Diaetalis Replikáknak: de előbbeni beszédjére olly észrevételeket hallott: mellyeket felelet nélkül nem hagyhat, nem kívánt ő beszédje által személyt érdekleni csak princípiumot, Bars Vármegyének 2-ik Követje azt mondá: hogy a’ fenforgó kitíltásbeli kívánságot, nem annyira a3 Törvény és Törvényes Szokás, mint a3 környűlállásoknak kifejtődése okozta; de azt kérdi a3 Szólló Bars Vármegyének Követjétől: mi tehát ő szerinte az önkény? a3 hol a3 Törvény megszűnik, ott az Önkénynek határakezdődik, felbuzdúlást hozott fel továbbá a3 Barsi Követ, és abból eredett Nemesi becsűletérzést a’ tettnek védelmére; de a3 Törvényhozónak hidegvérííség fő tulajdona. A’bölcsesség melly Törvényhozót illet, és felhevtílés együtt nem jár. — Pest Varmegyének 2-ik Követe azt állítá: hogy az előtte szóllott Követek közziíl többen íelálván vélekedését ezzel pártolni látszattak, erre azt feleli a Szólló: „hogy ha ött figyelmére méltatta volna a3 Pest Vármegvei Követ, észre vehette volna, hogy ő felnem kélt, sőt székén erősen ült, mert úgy vala meggyőzeteltve , hogy az ő helye ottan vagyon; méltatlanságnak lartya ugyan is, hogy azon eseüe, ól *
