1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 20. ülés

158

HUSZADIK ÜLÉS.

musra bizonyosan nem vezet. A’ Keresztyén moral egyik fő alapja: a' mit magadnak nem kívánsz, másnak netedd, ezen alap az ember legszentebb, leggyÖngédedebb viszszonaira alkalmaztattva, vezér elve szinte a’ felhozott Nunciumnak is, és ez irreligiositásnak magvát folalná magában? Valóban minél szentebb kinekkinek Religiója, minél inkább étvágyon ó annak leikétől hatva, minél inkább szívében hordozza annak tanúságát: annál inkább megbetsűli másnak Religióját és vallásosságát is, és azon szabadságot, mellyel meggyőződését, és lelkesedését maga kőveti, más felebarát játol sem kivánja elfogni.

És ezek szerint a’ Nunciumot ezen előleges helyen, és nemcsak mintegy Felekezelnek , de úgy, mint az egész Nemzetnek kívánságát, felvétettni és eszközöltettni kívánta a’ szólló Követ.

A’ mik pedig előtte az Ország Gyűlésének e’ tárgybani és áfalános Törvényhozó Jussai ellen mondattak: ugyan csak nem látván gépeseknek, hogy ezen Jussokat sérthessék, azokra való feleseléssel a’Karokat tartóztatni nem kivánja.

Reregh Vármegye Követ je világos utasítása szerint kívánta, hogy a’Vallásheli sérelem előlegesen felvétessen , úgy a’ kívánságok is, és a’ Vallásbeli szabadság Horváth, Dalmát, és Tóth Országokra is kiterjesztessen; ugyanazért az Jzenet felvételét sürgeti. —Egyébharánt abba meg nem egyezhet , hogy itt valaki megszorittasson abban, miképp adja elő vélekedését, Írásból é? vagy könyvnélkül? mert ez a’ szollásbeli szabadságot gátolná.

Veszprém Vármegye Követ je előadta: czélarányosnak, a’ tanácskozások sikeresebb elrendeltete'sére szükségesnek tartja, az Elölülő azon kinyilatkoztatását, hogy Eperjes Várossá’Követjét nem Írásból, hanem szóbeli előadásra utasította, a’ mennyiben pedig Eperjes Várossá’Követje a’ Vallásbeli Nehézségeket és sullyokat a’ végrehajtó hatalom Önkénnyével inkább erőtleníteni, és az 17Q0: 26 Törvény Czikkely ellen való Rendeléseket pártolni, sőtt a’ Reversalisoknak további hathatósságát fenntartani, és Törvényeinkkel megegyeztetthetőnek lenni előadta volna: mindezeknek, mint a’ Vallás szabadságai új korlátolásának átaljánosan ellent mondván, a’ mi é’jelenvaló Kerületi Izenetet illeti: bár ugyan kívánni lehetne, hogy egy pásztor és egy nyáj volna! de mivel többféle a’nyáj, a’Törvényhozó Test kötelessége úgy vigyázni mindenikre, hogy közbejött veszélyek által tett sebektől az mindég menten tartasson. — Hazánkban már a’ Récsi és Lintzi Békességek által az egyetértésnek talpköve ámbár megszereztetett , még is azután minő üldözéseket szenvedtek az Evangelicusok az 1631 -ki Soproni Ország Gyűlési Irományok rólla bővebben Bizonyságot tesznek , mint sem hogy azok elő számlálásával a’mostani tanácskozást hátráltassa a’ szólló Követ; úgy annyira, hogy elkerülhetetlen szükség volt az I79O: 26-ik; Törv. Czik. hozni szabad tehát a’ Vallásbeli gyakorlás, akármelly úton és módon ennek szabadsága gátoltatik, vagy sértetik, úgy kell azt nézni, mint Ország sérelmét. — Ügyelvén a’ Pécsi Káptalan Követ Urnák a’ többek közt azon előadására: hogy a’Catholica részről illyeneket, sok számosabbakat is lehetne panaszúl előhozni, azt állítja a’ szólló Követ, hogy azon lélekkel, azon iparkodással kötelességének tartja, ha sérelem fog fentforogni a’Catholicusok részéről is, szinte az igazságot fenttartani. Végre minthogy neki is Küldőitől a’ Vallás dolgában nyomos utasításai vannak, Indifferentismusnak magvát e’ Munkában elhintve lenni éppennem tapasz-