1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 40. ülés

NÉGY V E N E D I K t L É S,

Az Ország Bírája, és a’ Királyi Személyes ezekre visszont feleltek: hogy ají Országiás általruházása legfőképpen függ az Uralkodó Fejedelemtől, a’ ki ha el* határozott szándékát kimondja, hogy az eset elő nem fog fordulni, a’Nemzet kinyilatkoztatására nints szükség. Úgy is a’ fő czél a’ volt, hogy a’ Nemzet megegyezése nélkül két koronázott Fő egyszerre ne uralkodjon. Ez eléretetvén a’Nemzet Igazáról szó nints; nem is szükség azt tovább feszegetni. Többnyire ha az Ígéret, és a’ biztosítás tsak a’ Kormány részérül is iktatfatik a’törvénybe, annak szint' ollyan foganatja lesz, mintha a’ Nemzet hozzá jarülása is bétévődne; mert a’ már magában is kötelező. Egyéberánt pedig azt is kell-megjegyzem, hogy a’Concertatioban többet kívánni nem lehet, mint a’mi a’ Királyi Válaszban van, már pedig ez a’ mostani módosításnál többet magában nem foglal.

Trentsén Vármegyének 2-ik Követje a’ Kötés Levél vállozandóságáról a’ dél előtti l lésben mondottakat ismételvén, állította: hogy ha az a’Kormány részére módosítatott, és 17. Feltételről ötre szólhatott, módositathatik bizonyosan a’ Nemzet javára is. Az, a’ mit a’ szólló Követ társa szinte dél előtt az ügy nevezett vis inert iae~vó\ mondott, élő törvényen az!7Ql-ik esztendei 12.ik törvény Czikkelyen t. i. alapok Mivel pedig az Ország Rendjei igazságos kívánságának a* Koronázásbéli törvényre nézve nem engedtetett, véleménnyé szerént jobb a’ vis inertiae ereje mellett a’ törvényt el nem fogadni, mintsem az ártalmas módosításokhoz járülni.

Nádor Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége tagadta az abból húzott következést, hogy a’ Kötés Levél 17. Feltételekről idő jártával ötre leszálítatott, mintha annak fő alapjai is a’ változásoknak kitéve lennének; mert minden eddig való változások tsak mellékesek valónak, a’ fő dolog mindég megtartatott; sót a’17. Feltételből is, tsak azért lett öt, hogy több feltételek egyben hozattak öszve. Ha valami Hazánkra való nézve veszedelmes, kétségen kívül azon állítás legveszedelmesebb, hogy Atyáink által valódi Szentségnek tartott Kötés Levelünk, a’ változandóságnak, fő tartalmaira való nézve, kilégyen téve; mert ha ez áll, nem tsak a’ Nemzet, de a’Fejedelem is sürgetheti a’ változtatást, a’ mi sarkából kifordítaná az Alkotmányt, és igy, mivel a’ hac vice kifejezés éppen ezt a’ bal következést szülné, abban soha sem egyezhet meg.— Az 17Q0-iki 12-ikből a’ vis inertiae balül magva, ráztatik. A’ törvénytelen parantsolatokról tett határozás szorítva van a’ Törvény korlátjai közé, és Fejetlenségre (Anarchiára) soha sem vezetheti; ellenben a’ vis inertiae egy olly kigondolt valami, a’ mi sem törvényben, sem szokásban nem gyökereztetik, és tsak a’ zabolátlanság kütfeje. —De az is helytelenül mondatik, mintha jobb lenne koronázásbéli Törvény nélkül maradni, mintsem a’ Cancellária szerkeztetekéhez állani: mert a’ Cancellária szerkeztetése a’ régibb törvényeinken épülvén, ha azt elfogadjuk, egyebet nem teszünk, mint At)áink példáját követjük, a’ kik bölts előre látással, a’ mindenkori idő megfontolásával, és érett tanátstsal régisége által felszentelt Alkotmányunkat nyóltz száz évekig épen feltartották. —

Bars Vármegyének Követje megjegyezvén, hogy a’visszonos vittatások is a* javallott módositások homályosságát már ellégé mutatják;

Torna Vármegyének Követje szinte a’ fő dolgot abban látta helyheztetve, hogy a’Nemzet kinyilatkoztatása, és abban való megnyugvása, hogy Felséges Urunk

75 *