1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 34. ülés
Kívántak meg többen is némelly módosításokat, de ezek el nem fogadtatlak: úgy Borsod V ármegye követje, hogy a’ most érintett §-ban óvás tétessen az «adó megkissebitésc igazáról; Abaúj Vármegye Követje javallott», hogy azon §-ban, melly Difficultates illae szókkal kezdődik, Contribuens felicem se reputare velit i si vitae mediis sufficienter provisus sit helyett szerkeztetne: Contribuens vix vitae mediis sufficienter provisus sit; Torontói V ármegye Követje pedig, hogy azon §-ban, Hac spe freti etc. ott a’ hol az adó mennyiség eránt befoglalt Törvényhatóságok előszámláltatnak: et Comitatuum Banaticorum kitömhetni: mivel a’ Banatus viszszakaptsolásával, és az 85,000 forint, a’ múlt Ország Gyűlésen történt elengedésével, a’ Banatusi Vármegyék a’ többi Or. szaggal egészlen egy karban helyheztettek. Jelesül a’ Borsodi követnek felelt az Elölülő, hogy itt az adó ajánlásbeli Igazáról az Országnak szó nints; az Abaujinak pedig, hogy a’ kérdésben vett kifejezés éppen azt, a’ mit a’ Követ kifejezni akart elegendőképpen kifejezi; végte'n a’ Torontálinak, hogy a’ Banátusi Vármegyék is éppen azért említetnek, hogy az ő adó mennyiségek is, az ajánlott Sommába már bele foglaltassanak, következőleg azokra más, és több teher nem háromolhat; de tígy is minden az adó eránt ne talántán lehető kérdés a’ Rendszeres munkák sorába tartozik. Elvégeztetvén a’ Felírás rostálása, az Izenetben is a’ közben jött módosításhoz képest, de csak afövő esztendei o\-ik Octoberig a' midőn úgy is Ország Gyűlése lévén helyett tétetett a' jövő egy esztendő alatt tartandó Ország Gyűléséigj a' midőn tudniillik az adó etc. Annak utánna Utasításaikra hivatkozva, több Követek többféle kijelenté, seket tettek, és azokat minthogy a’ KK. és RR. által einem fogadtattak, a’ Jegyző Könyvbe iktatatni kivánták; jelesül Vass Vármegye Követje az úgy nevezett Tolerantialis taksáját a’ Zsidóságnak kivánta az ajánlott adó mennyiségébe bétudatni. Zemplén, és Temes Vármegyék Követjei óhajtották, hogy az adó ajánlásról, és a’ mellett tett óvasokról, és feltételekről törvény alkotasson; végtén Bars és Nyitra Vármegyék Követjei, arra jelentették ki magokat, hogy mivel a’ szorosabb környülállásai az adózó népnek , és a’ Sónak nagy ára lehetetlenné teszik a’ mostani mennyiség fizetését, az adó, jelesül a’ Barsi Követ értelme szerént 3 millióra, száliitasson le. Vége lévén az adó tárgyának Matkovich István ítélő Mester olvasta, a’ még hátra lévő két nehézségekről szólló XCIV. szám alatti feleletbéli Izenetet; melly is egész valóságában meghagyatván; Olvasta az Előleges Sérelmek eránt szerkeztetett Izenetet a’ XCV., és a’ Fclirás tartalmát, a’ XCVI. szám alatt. Az Elölülő megjegyezvén, hogy ha idő lenne, a’ dologra való nézve sarkalatos észrevételei lennének, mivel akkor, midőn Felséges Urunk az Ország kívánságait nagy részént annyira tellyesitette, hogy az egész Ország háladatosságát méltán felgerjesztette, olly erős kifejezésekkel a’nem teljesítettekre nézve élni nem kellene, és sikeresebb lenne régibb hasonló esetekben fenn álló példákat követvén, az egyes környiilállások felszámlálásában belé nem ereszkedni, hanem ügy mint . 1790-ikben történt, csak közönségesen érinteni, hogy az Ország Rendjeit méltó reménység éleszti, hogy O Felsége a1 jövő Ország Gyűléséig a’még kedvezőleg
