1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 25. ülés
II ÚSZÓN ÖTÖDIK Ü L É S. 105 A’ 2-ik §-ra azon kívánsága Nógrád Vármegye Követjenek, hogy az 1-scí pontban egyenesen kifejeztetne Ditionum 11 égni, mint szinte llontb Vármegye Követ jenek észrevétele, hogy ugyan abban a’ Pontban detegendo és referendo kifejezések öszve nem hangzanak, elmellőztetvén, a’ Thűrócz Vármegyei Követ megjegyzésére, hogy annak ez elhárítására, mintha az előre felajánlott 23 ezer újonezok pótlás fejeben adattak volna, szükséges lenne a’ más 20,000 eránt világosan kifejezni, hogy ezen második rendbeli ajánlás, egyedül csak a’ nagyobb váratlan közben jöhető történet esetére történt, az Elölülő javallat jára szinte az 1-ső pontban, in Casu hostilis adgressionis Ditionum suarum haereditariarum után közben iktatódott: et majoris exhinc emersuri periculi. Többnyire mind a’ Törvény Javallat, mind pedig az LlV. számú Felirás Javallatja, mellyeket hasonlóképpen a’ Nádor Ispán) i ítélő Mester felolvasott, kivévén, hogy ebben, azon §-ban, melly Dt quamvis plene convincamur szókkal kezdődik, azon kifejezésben, ut primos hostiles impetus a’ primos szó kimaradott, alább pedig, in projecto articuli conditionibus után et cautelis tétetett, egészlen helyben hagyattattak. Bars Vármegye Követ je, a’ kihez azután a’ Borsod, és Szepes Vármegyei Követek is állottak— hivatkozván a’ Szepesi Követ észrevételére, mellyet a’ 2j-ik Ülésben tett, azt tartotta, hogy az éppen elkészült Felirás végén czélra vezető lenne, mind az előleges, mind pedig az egyébb sérelmeire, ’s kívánságaira az Országnak, még ki nem adott Királyi választ sürgetni. Már előre az volt a’ szándék, hogy hasonló megújító Felírás készíttessen, annál kevesebbet lehet tehát ellenzeni, hogy ez a’ mostani alkalommal vétessen eszközlésben, minthogy a’ Királyi Előadások 2-ik pontjával is hasonlóképpen más Tárgyak kaptsoltattak öszve. De példa is van arra, hogy mikor az Ország szeretett Fejedelme kívánságainak eleget tett, viszont azokat kérte, mellyek a’ Nép’ boldogságára szolgálnak: jelesül 1807-ben, mikor segedelem gyanánt a’ jövedelem hatod része ajánl into» t. fel, egyszersmint azon esedeztek az Ország Rendjei, hogy a’ kereskedés, és kereset módja bérekesztett kútfejei nyitassanak fel. Solt. az illyetén kérés most sokkal illendőbben, és sikeresebben adóthatik elő a’ nélkül, hogy bizodalmatlanságra lítalna , mert egy részről az ajánlás már meglővén a’ kérés feltételnek nem vétetődhetik, más részről pedig az adózó nép olly nagy teher alá vetetvén, melly annak szinét, ’s erejét a’ mezei gazdaságtól elvonva, a’ Mars mezejére viszi, mülhatatlanúl kell annak sorsa javításáról gondoskodni, már pedig ennek a’ Borsodi Követ’ értelme szerént legczélerányosabban megfelelnek azon javallatok, mellyek az előleges sérelmek sorában találtatnak. De ellenkező értelemben volt a’számos többség, és ez úttal a’sürgetést jónak nem találván, jelesül az Abaúj Vármegyei Követ nagy külömbséget látott a’ mostani, és az 1807 esztendő között: akkor tudniillik ajánlás, és pedig vagyonbéli történt, a’ jövedelem sinór mértéke szerént, a’ dolog természete hozta tehát magával, hogy az Ország előadta azokat az akadályokat, mellyek e’ Nemzeti gazdaságot hátrálják, és igy az ajánlást is kissebbítik. A’ Torontál \ ármegyei Követ továbbá óhajtotta, hogy nyomban a’ Felirás elküldése után újílasson meg a’ sérelmek cránt a’ kérés; Végtén a’ Nógrád Vármegyei Követ az előleges sérel-42
