1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 13. ülés
81 T IZÉN II A R M A D I K ÜLÉ 8. siettető kötny ülállások között, a’ váratlan közben jött kérdés további feszegete'se, hoszszabra haladjon, az Izenetnck tökéletes valóságában leendő által küldését nem ellenzi*. A’ Pécsi Káptalan Követ je, abban akadott fel: bogy a’ Karok cs Rendek a’ Fő Rendek aggodalmára, ne bogy a' honny i Nyelvnek az Izenetekre való kiterjesztésével és Országos Gyülekezet’ több tagjai az országos dolgok értekezésétől, a’ nyelv' nem tudása miatt, elmozdítsanak , egyedül tsak a’ puszta fájdalom, és sajnálkozás kifejezésével látzanak felelni; mert tartott attól, hogy az ilyetén nyilvánságos törvény nélkül való kizárás lehetősége ollyas személyeknek, a’ kiknek az Országos Dolgok vittatásához törvényes igazok van, idő jártával például szolgálhatna. Azért is mivel a’ 3-dik Rész 2 dik Czimje, valamint a’ Törvényhatóságok Rendszabásait tsak anny iban állapit ja meg, a’ mennyiben a’ törvény es igazokkal megférhetnek, szint' úgy, az egyébként telly es erejű hasonló, a’ tárgyak felvétele módját tárgyazó, ország gyülésbéli Rendelések is, tsak ezen korlát között nyerhetnek kötelező erőt:— az illyetcn jövendőre húzandó következések ellen tulajdon, és küldői nevében óvást tett. Többnyire pedig vélte: hogy maga a’ Fő Tábla által támasztott aggodalom meg nem alhat, midőn az 17QÜ-dik lG-dik 17Q2: 7-dik és 1805-ki 4-dik Törvény Czikelyek a’ Magyar nyelvet hivatalos nyelvé tévén, egyszer’smiut annak közönségessé való tételére hathatós eszközöket nyújtottak, és igy a’ Magyar nyelvnek, ha az, az Izenetekre is kiterjesztetik, azokra nézve, a’ kik annak tökéletes tudományéival nem dicsekedhetnek, más tekintete nem lehet, mint a’ deák Izeneteké, Felírásoké és Törvényeké, a’ deák nyelvet nem tudókra. A’ mint tudni illik ezek a’ részvételtől ki nem rekesztetnek, szinte úgy amazok is kizárattaknak nem állíttathatnak. Ennekutánna az Elölülő által a’ megállapított ízenet által vitelére következendő követség nezeztetett: ugvmint a’Királyi Táblától: Platthy Mihály, Nádor Ispányi ítélő Mester; Lászlovszky Jósef, Tábla Biró; Horvát Ország részéről: Zdenchay Miklós; az Egyházi Rendből: Lonovics Jósef, Egri Fő Káptalan Követje. A’ Vármegyék részéről: Majthényi László, Bars; Pronay János, Nógrád; Nitzky János, Vas; Bezerédy Ignátz, Győr; Lónyay László, Borsod; Gróf la Motte Károly, Gömör; Bittó Albert, Arad; és Mán László, Maramaros Vármegyék Követjei; a’ Jelen nem lévőktől: Bosányi Ferentz, és Csiba Emészt; végtén a’ Királyi Városoktól: Vas János, Fejérvár; és Poroszlai Fridrik, De* breczen Városok Követjei. Elvégezvén ezen Követség a’ reá bízottakat viszsza tért, és a’ Szószóllója jelentette; hogy O Cs* Kir. Fő Herczegsége a’ Nádor, és a’ Fő Rendek különös küldötséggel fogják elhatározásokat közleni: a’ minthogy azután A’ Fő Táblától elérkeztek, Kopácsy Jósef, Veszprémi Megyés Püspök; Gróf Zichy Ferentz, Fő Lovász Mester; Gróf Nádasdy Leopold, Komárom; és Báró Orczy Lőrintz, Arad Vármegyék’ FŐ Ispánnyai; és Gróf Károlyi Lajos, és ifjabb Gróf Zichy Károly, azzal a’ Szószólló Püspök által előadott szóbéli Ize* nettel: „hogy noha az általkiildött Izénéljekben a’ Karok’ és Rendeknek előállott okok elégtelenek azoknak a’ megczáfolására, mellyeket O Cs. Kir. Fő Ilerczegsége, és a’ Fő Rendek az előbbeni ízenet jekben az eddig gyakorlott szokás mellett, hogy tudniillik az Izenetek ezentúl is deákűl szereztessenek, előszán}: 21
