1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 125. ülés
sége eleibe, a’ nélkül hogy jó Fejedelmünket bántani kivárniuk volna, vagy inegbántódott volna vele, mert Fiúi bizodalommal járnlunk a’ Hazának kegyes Attvahoz, mennyivel kevesebbe' hántódhatik meg tehát ezen történeteknek említlésevel, mellyek regi időktől valók, midőn maga kimondotta azt; hogy mind a’ Fejedelem, mind az Ország jussainak épségben fenntartatni szükséges. — Azért az ideát ugyan elhagyni nem lehet, ha mindazonáltal azt a’ kifejezésben lágyitani szükséges, a’ Pest és Szabolts Vármegyei követek más módosíttásokat olvastak. — A’ Bihar Vármegyei követ hasonlóképpen, hogy megtessen, honnénd vette eredetét ezen szokás, melly az ő vélekedése szerint a’Törvényben nem gyökerezte! hetik, szükségesnek ítélte, hogy meghagyattasson a’ felfogott Czikkely. Ezt bizonyítja a’ Helytartó Tanátsnak ezen Ország Gyűlés folyamatja alalt, Bihar Vármegyére de dato Q.Maji 1826. Nro 11875. küldött Intimaluma, melly szerint ott is, a’ hol még soha az illyetén sorsú Nemesek nem adóztak, az rendeltetik, hogy nevezetessen a.Nagy Váradi Nemeseken mind a’ multt időről való adó megvetessen, mind jövendőre Adót fizessenek. Ebbéli sérelmeket Comrnittcnsei már az Ország Gyűlés kezdetekor eleibe terjesztették az Ország Bendeinek, és most is megűjjitják azokat. Ellenben a’ Poson, Nyitra, Vas, Trentse'n, Liptó, Bars, Fehér, Moson, Árva, Thűrócz Vármegyei követek valamint az egész ízenetben, és annak Stylussában , ügy ezen felfogott Czikkclyben is tellyességgel meg nem egyeztek, tagadván azt, hogy a’ Jobbágy Telkeken lévő Nemeseknek Adó alá vettetése az ő Megyéjékben vagy akár hol is erőszakkal hozattatott légyenbe, mert így bizonyossan Gravamen lett Jegyző Könyv 111-dik Darab. SESSIO CENTESIMA unde suaple patet, multum interessé, ut usus hujusce origo in Nunc.io attingatur. Neque verendum est, re modeste proposita, contra convenientiae peccandum fore regulas. Etenim, si concepti e postremis eventibus doloris , in paternum Suae Majestatis sinum, filiali cum candore facta elfusio, paterno suo cordi gravis non luerat, neque dudum antiquatorum eventuum recensione adeo benignus laedi potest Princeps, qui non sua solum, sed Regni etiam Jura inviolata servari et ipse vult. Si tamen expressiones lenire oporleat, Comitatuum Pest et Szabolch Ablegali modificationum projecta praelegebant. Ablegatus Comitatus Bihar §phum hunc ad comprobandam usus, opinione sua in legibus haud fundati, originem eo.a fortiori retinendum arbitrabatur, quod mediante Intimato Exc. Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici, sub decursu praesentium Comitiorum ddto 9_ae Maji 1826 sub Nro 11875 ad Comitatuum Bibar, ubi Nobiles in colonicali fundo residentes, oneri Contributionis hactenus nunquam suberant, dimisso, Contributio in Nobiles signanter Magno-\ aradinenses non pro futuro solum, sed pro praeterito etiam desumi praecipiatur; quo circa Gravamen ex parte Committentium suorum cum exordio Comitiorum propositum, hac etiam occasione reiterare obligationis duxit. Comitatuum ab adverso Poson, Nitra, Trencbin , Lip to, Bars, Moson, Arva, Thurótz Albensis item e Castriferrei Ablegati, prout ad totum Nuneinen hujusque stylum, ita signanter ad subsumtum etiam non accesserant §phum, negantes usum pendendae a colonicalibus Sessionibus per Nobiles Contributionis, in sua aut aliis Jurisdictionibus, severioribus mediis fuisse inductum; id enim ansam Gravamini, 63 IGESIMA QUINTA. 249
