1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 106. ülés

f 53 1 SZÁZ HATODIK l'TES. >í. v faclumot tökéllctescn tudni Acl nem lehet, és hozzá sem lehet szólni. Az Elólüló sem azt, hogy az Acták felolvastassanak, sem pedig, hogy a dolog ö Cs. Kir. Fó Herczegségének új jonnan eleibe terjesztessen, jóvá nem hagyta, mert midón elsó alkalmatos­sággal ezen dolog az Ország Gyűlésén megfordult, egyedül tsak a’ volt a’ vég­zés, hogy O Csász. Kir. Fó Herczegse­genek ajánltasson, és nem a’ Státusok^ hanem O Csász. Kir. Fö ilerczegsége kivántt a’ panasz eránt bővebb dátu­mokat, bizonyitmányokat, itt tehát azon vi’sgáltatás irományainak eló mu­tatását nem lehet Bars Vármegyétől kí­vánni, hogy mintegy az előbbi végzés következésében felvétessenek; mert sem akkor, sem azután az Ország Gyű­lés Tárgyai közé bé nem fogadtatott, a’ menyire pedig a’Bars Vármegyei követ most ónként azon irományokat eló mu­tatja, e’ jelen esetben, midón Bars Vármegye már elóre maga ónként ezen Actákat O Csász. Kir. Fó Herczegségé­­nek megküldötte, és azon utón az or­­vosoltatást megkérte, O Csász. Kir. Fó Ilerczegsége pedig ezt már elsó Magi­­stratusi hivatalos pertractatiója alá vet­te, míg azon ónként keresett utón el nem határozódik, az Ország Gyűlésnek Tárgya nem lehet. A’ kik azon Acták­­búl tudományt venni kívánnak a’ do­logról, azok a’Bars Vármegyei követ­nek elóadásábúl tudhatják, ki ellen? mi miatt? és mi tárgyban? van a’ pa­nasz. Az Acták a’ vi’sgálodást illetik, azokból, a’ másik Fél megbalgatása nélkül tanulni semmit sem lehet; ezek tehát a’ dolognak mostani helyheztete­­sében \aló tudományra nézve, nem szükségesek. — ])e Ö Cs. Kir. Fó Her-ponunt, scire neccssum sit, quid hur­­dum in rem actum fuerit? ct quid in specie novitus commendare oporteat; quod praestari utique non polest, nisi ex investigationalibus actis subversans factum plene cognoscatur. Praeses nec id, ut investigationalia acta legantur, sed nec id: ut Suae Se­renitati Caesareo Ilegiae meritum no­vitus commendetur, probavit; — pro motivo adferens, erga primam propo­sitionem non aliud decisum fuisse y quam ut meritum hoc Suae Serenitati Caesareo Begiae substernatur, hacque occasione Suam Serenitatem Caesareo Begiam, non vero SS. et OO. uberiora data cum probis sibi exhiberi deside­rasse, dum proinde nec tunc, nec un­quam postea idem meritum agendis Diaetalibus adseriptum fuit, a Cottus Barsiensis Ablegato desiderari nequire^ ut investigationalia acta, velut in se­quelam primitivi decisi exhibeat. — In quantum vero Nuncius Cottus Bar­siensis illa nunc ultro offerret, postea­­quam ipse Cottus Barsiensis praevie, proprioque motu universa acta pro im­petrando hac via medelae modo, — Suae Serenitati Caes. Regiae submisit, et Sua Serenitas Caesareo Regia, illa pri­mi, quem gerit, Magistratus author!täte sua in pertractationem sumpsit, meri­tum hoc eo usque ac in via quam ipse Cottus ultro ingressus est constituitur, pro objecto Diaetalis discussionis' ha­beri haud posse. — Et quia insuper quisquis qui ex actis his de situ rei informari cupit, ex ipsa imponentis Nuncii propositione meritum querelae, ac id in specie contra quem? qua ex causa? et quo in merito querela pro­ponatur non ignoraret, — acta haec investigationalia inaudita altera parte nec adaequatam informationem ulli praebere, sed nec ad cognoscendum praesentem rei situm necessaria esse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom