1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 106. ülés
f 53 1 SZÁZ HATODIK l'TES. >í. v faclumot tökéllctescn tudni Acl nem lehet, és hozzá sem lehet szólni. Az Elólüló sem azt, hogy az Acták felolvastassanak, sem pedig, hogy a dolog ö Cs. Kir. Fó Herczegségének új jonnan eleibe terjesztessen, jóvá nem hagyta, mert midón elsó alkalmatossággal ezen dolog az Ország Gyűlésén megfordult, egyedül tsak a’ volt a’ végzés, hogy O Csász. Kir. Fó Herczegsegenek ajánltasson, és nem a’ Státusok^ hanem O Csász. Kir. Fö ilerczegsége kivántt a’ panasz eránt bővebb dátumokat, bizonyitmányokat, itt tehát azon vi’sgáltatás irományainak eló mutatását nem lehet Bars Vármegyétől kívánni, hogy mintegy az előbbi végzés következésében felvétessenek; mert sem akkor, sem azután az Ország Gyűlés Tárgyai közé bé nem fogadtatott, a’ menyire pedig a’Bars Vármegyei követ most ónként azon irományokat eló mutatja, e’ jelen esetben, midón Bars Vármegye már elóre maga ónként ezen Actákat O Csász. Kir. Fó Herczegségének megküldötte, és azon utón az orvosoltatást megkérte, O Csász. Kir. Fó Ilerczegsége pedig ezt már elsó Magistratusi hivatalos pertractatiója alá vette, míg azon ónként keresett utón el nem határozódik, az Ország Gyűlésnek Tárgya nem lehet. A’ kik azon Actákbúl tudományt venni kívánnak a’ dologról, azok a’Bars Vármegyei követnek elóadásábúl tudhatják, ki ellen? mi miatt? és mi tárgyban? van a’ panasz. Az Acták a’ vi’sgálodást illetik, azokból, a’ másik Fél megbalgatása nélkül tanulni semmit sem lehet; ezek tehát a’ dolognak mostani helyheztetesében \aló tudományra nézve, nem szükségesek. — ])e Ö Cs. Kir. Fó Her-ponunt, scire neccssum sit, quid hurdum in rem actum fuerit? ct quid in specie novitus commendare oporteat; quod praestari utique non polest, nisi ex investigationalibus actis subversans factum plene cognoscatur. Praeses nec id, ut investigationalia acta legantur, sed nec id: ut Suae Serenitati Caesareo Ilegiae meritum novitus commendetur, probavit; — pro motivo adferens, erga primam propositionem non aliud decisum fuisse y quam ut meritum hoc Suae Serenitati Caesareo Begiae substernatur, hacque occasione Suam Serenitatem Caesareo Begiam, non vero SS. et OO. uberiora data cum probis sibi exhiberi desiderasse, dum proinde nec tunc, nec unquam postea idem meritum agendis Diaetalibus adseriptum fuit, a Cottus Barsiensis Ablegato desiderari nequire^ ut investigationalia acta, velut in sequelam primitivi decisi exhibeat. — In quantum vero Nuncius Cottus Barsiensis illa nunc ultro offerret, posteaquam ipse Cottus Barsiensis praevie, proprioque motu universa acta pro impetrando hac via medelae modo, — Suae Serenitati Caes. Regiae submisit, et Sua Serenitas Caesareo Regia, illa primi, quem gerit, Magistratus author!täte sua in pertractationem sumpsit, meritum hoc eo usque ac in via quam ipse Cottus ultro ingressus est constituitur, pro objecto Diaetalis discussionis' haberi haud posse. — Et quia insuper quisquis qui ex actis his de situ rei informari cupit, ex ipsa imponentis Nuncii propositione meritum querelae, ac id in specie contra quem? qua ex causa? et quo in merito querela proponatur non ignoraret, — acta haec investigationalia inaudita altera parte nec adaequatam informationem ulli praebere, sed nec ad cognoscendum praesentem rei situm necessaria esse.
