1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 106. ülés
~i>}> 2 y/AZ HATODIK ÜLÉS. ír. n le* kerettelen meg újjoiman Ö C».Kir FŐ fícrczegsége, és elvárván a’ do og nak elintézésed Da ez Bars Vármegyére nézve nem kedvezőleg esne ki, es azon Vármegye me'g tovább is ezen dolgot az Ország Gyűlésen felvetetni kívánná, akkor vi’sgáltasson meg a* ílmvamenck sorjában. Posony és Somogy Vármegyéknek követjei azt ugyan, hogy ezen eset figyelemben vezettessen és pertractáltásson, abbul is következhetnek gondolták, mivel az Ország Kendéinek szükséges arra ügyelni, hogy a’ Nép az erejéből ki ne fogvasztasson, és mivel jussa van minden Vármegyéknek az Ország Gyűlés eleibe sullyait terjeszteni , és azoknak felvételét, kívánni. De Eleinknek gondoskodása is kiterjedt, mint a’ 36. 1556. Articulusból látjuk, azon esetekre, midőn a’ Fő Ispány ellen van a’ Megyének panaszsza, és ezen Articulus az 56. 1723. Articulusban is megűjjitíatott. •— Már ha Bars Vármegye ezen Articulusnak sinor mértékén. azt a’ mit. () Felségénél is eszközölhetett volna , az Ország Nádor- Ispánnya , és követjei által az Ország Gyűlésre terjesztette, ezt az utat néki megtagadni, és elmellőzni nem lehet. — Mindazonáltal ha a’ dolgot szelidebb mód által ellehet intézteim, ók is tellyes reménységgel lévén hogy O Csász. Kir. Fő Ilerczegsége, ezen megújjított kérést nem fogja kedvetlenséggel fogadni, abban a’ vélekedésben voltak, hogy minekelőtte az Ország Gyűlés a’ dologba ereszkedjen, k érett essen meg újjonnan Ö Cs. Kir. Fő Herczegsége az orvosoltatás végett. Azonban ha ez még is meg nem történne* akkor 41 Drszág Gyűlés Gravamen formában felveheti, és előre megvizsgálván, megontolván a’ dolgot, Ö Felsége elejbe terjesztheti. —Ebben a’Heves és Ungh via sua longius adhaereat, Suam Serenitatem Caesareo Regiam reflexorie interpellandam, meritumque rei non nisi ad casum disfavorabilis pro Cottu Barsiensi Resolutionis, si tamen hic querelae suae porro insistere voluerit, reassumendurn, sed eotum quonue duntaxat in forma gravaminis pertractandum consuerunt. Posoniensis, et Siimeghiensis Comitatuum Nuncii id, quod meritum praesens sollicitudinem Statuum effugere non possit, proinde ist hic pertractari debeat, eo quoque argumento demonstrari posse statuebant, quod 55. et OO. intersit curare, ne vires populi exhauriantur. — Quilibet etiam Cottuum gravamina sua line pertractationis in Comitiis proponere jure valeat; — sed et providentia Antenatorum pro casu querelarum contra Supremos Comites dispositione articuli 56. 1526 56. 1723 confirmati, Regno prospectum sit, si proinde Coitus Barsiensis id, quod virtute citatae legis Suae Majestati SSmae proponere potest, hac vice Suae Serenitati Caesareo Regiae Domino Regni Palatino, et per Nuncios suos Regni Comitiis substernere vult, viam hanc praecludi non posse crediderunt, — nihilominus donec leniora suppetunt media, et quod ipsi etiam firmiter sperent, reiteratas Statuum preces per Suam Serenitatem Caesareo Regiam benigne excipiendas esse; ante meriti hujus Comitialem pertractationem Suam Serenitatem Caesareo Regiam pro medela interpellandam, et non nisi effectu minus subse. culo meritum hoc in forma gravaminis Diaetaliter pertractandum, et praevia omnium circumstantiarum disquiquisitione Suae Majestati SSmae substernendum esse existimarunt. — E- jusdem opinionis fuerant Comitatuum etiam Hevesiensis, et Unghvariensis
