1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 80. ülés
is lehetne tsinálni, mert verettessen bár akár mennyi papiros pénz, de ha hitele nintsen, haszontalanná válik. — Azért tovább is serkentette a’ Státusokat, hogy a’ Fő Rendekkel való egyesülésnek kedvéért, a’ 09-dik és 4l-dik Czikkelyek eránt előbb tett javallatját elfogadják. Ugyan is a’ Pest és Moson Vármegyei követek, sem a’ Bánk hiteleiben kárt tenni, sem annak belső elrendelésébe , és az Uralkodásnak befolyásába avatkozni nem akarván, és tsak egyedül azt kívánván szem íigybe tartani, hogy Magyar Országra, melly tsak az arany és ezüst pénzbe helyezteti bátorságát, a’Bánk munkálódásainak semmi befolyása Törvényesen el ne esmértessen; minthogy ezek már a’ 40-dik és több Czikkelyekben eléggé kimerítve vágynak; a’ mik pedig a’ 39- dik Czikkelynek második részében mondatnak , azok egyenesen a’ Bánknak belső mivolttát érdeklik, a’ 4I. Czikkelyben pedig a’ mi vagyon, azt nem ezen helyen, és nem illy móddal, hogy az Uralkodásnak intézetei oltsároltassanak, hanem más kérelem formába, hogy tudniillik Hazánkban a’ Termesztésbéli iparkodás elősegítessen , és hogy e’ végett elegendő jó pénz az Országba befolyhasson, kérni szükségesnek vélték. Azért az Elölülőnek javallatába egészen megegyeztek; — és ezeket követték Zólyom, Fehér, Baranya, Sáros, Heves, Torna, Bihar, Ugotsa, Arad, Torontál, Szerem, Posega Vármegyéknek, és Eperjes, Szabadka Várósoknak küvetjei. Ekképpen tehát a’ Többségnek megegyezésével határoztatok, hogy a’ Fő Izenetnek 39-dik Czikkelyében azon szavak helyett : quod pro fundandis operationibus minus reales partes adhihet\ tétessen: cujus operationes hac basi non nituntur; tovább pedig azon SESSIO OC] OO. velint, fine obtinendae cum Exe. Proceribus coali tinnis ad propositionem per sc in superioribus factam, accedere. rUAGESIMA. 279 Comitatuum Pesthiensis, et Mosoniensis Ablegati, nec Credito Mensae Argentariae praejudicare, nec internam ejus Coordinationem, aut influxum Regiminis vellicare, cupientes, id unice praecaveri desiderabant; ne consectaria Operationum Mensae Argentariae, in respectu Regni Hungáriáé, quod securitatem suam nonnisi in aurea, et argentea Moneta reponit, ulla ratione legaliter agnoscantur, quia autem hoc §phus 4O. et alii plures abunde exhausissent, ea vero, quae in altero §phi 39. membro adducuntur, directe internam Mensae Argentariae Coordinationem tangerent, illud denique, quod in §pho 4U continetur, non hujus esset loci, sed nec ita, ut Regiminis Instituta perstringerentur, verum potius in forma postulati, ut nimirum in Patria industria sublevetur, hocque scopo refluxus sufficientis aeris parati procuretur, peti deberet, Projecto Praesidis per totum annuerunt: quibus et Cottuum Zoliensis, Albensis , Baranyicnsis , Sarossiensis , Hevessiensis , Tornensis, Bihariensis, Ügotsiensis, Aradiensis, Torontaliensis, Sy rrrfiensis, Posegani, nec non L. R. Civitatum E- perjessiensis, ac Maria Theresiopolitanae Ablegati accesserunt. Hac igitur ratione potioritate decisum exstitit: Ut in primitivo Nuncio verbis: quod pro fundandis Operationibus minus reales partes adhibet, verba: ejus Operationes hac basi non nituntur , substituantur; in ulteriori autem textu post verba : ut Institutum 70 *
