1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 69. ülés
1Ö2 HATVAN - KILENCZEDIK ÜLÉS. mino sinor mértek szerint kellett volna nékik Ítélni ? — Törvény a’ pénz érdem határozásárúi nem lévén, ha a’ Banco-Czéduláknak legroszszabb állapotában vett költsönt is, forintért forintot jó pénzben ítélték volna viszsza, azon szent Törvényt: Suumcuiquesértették volna. A’ 1811-diki Országos Felírás által bevett princípiumok és Scala szerint hasonlóképpen nem ítélhettek, mert az Királyi Sanctiót nem nyert, ehez járulván tehát a’kénszeríttetés, ámbár a’ factumot helybe hagyni nem lehet, de kimondatik ez immár azzal, hogy elókellő sérelem formában előterjesztetik, a’ Bírák eránt való resensus valóban szükségtelen. — Akár mondasson resensus, akár non probari, mindeniknek tsak az a’ következése, hogy nem találtatik a’ factumjok helyesnek, Törvényesnek. Ez ugyan magában igaz, de más résziül, ha a’ privatusok között támadható zűrzavarnak eltávoztatása végett, a’ Királyi Rendelések mellett hozott ítéleteknek vi’sgálatját, hogy menyiben lehessen azoknak sikerét meghagyni? odahallasztani kivanyuk, a’ hol a’ privátusok szerződéseinek erányosíttása eló fog jönni, ezt megelőzni nem lehet, megelóztetne pedig azzal, ha a’Birák ellen kimondván a’ Resensufi, vagy azt, non probari, a’ tselekedeteiknek, úgymint az Ítéleteknek Törvénytelensége előre nyilvánosittat. na. Jobbnak vélték tehát a’ Birákat egészen elhalgatni, és a’ 22-dik Czikkelynek elejét azon módon, a’ mint az Elölülő javaslol ta, módosítani, és ezekhez tsatolták magokat, a’ Kalocsai Fő, Fehérvári és Pesti Káptalanoknak, úgy a’Soprony, Eperjes, Szabadka és Zágráb ’S árosoknak követjei, és Zemplén Vármegyének egyik követje is Committenseinek utasittását nem oda menni jelentvén , hogy a’ Bírák megfeddettessenek, hanem hogy a’ Tör-dicassent, sanctam legem: ..suum cui' que^, violassent; — juxta principia vero et scalam, in Repraesentatione Statuum Regni Anno 1811. propositam, velut sanctione Regia haud donatam, judicare pariter nequiverant. — Ilis quum coactio quoque accesserit, resensum contra judices, etiamsi factum eorum probari nequiret, jam per ipsam negotii in forma praeferentialis Gravaminis, factam Remonstrationem abunde declaratum, supervacaneum omnino esse. — Seu dicatur resensus seu non probari utriusque illud esse consectarium, quod factum pro legali non recognoscatur, quod etiamsi ambigi nequeat, ad antevertendas tamen inter privatos oriri quaeuntes perplexitates, multum interessé, ut quaestio validitatis sententiarum, in conformitate Provisorii Regii Edicti latarum, ad Tractatum de correlationibus inter privatos relegetur, qui haud provido praeoccuparetur consilio; praeoccuparetur vero, si declarato contra Judices resensu aut non probari, facti eorum, Sententiarum quippe, illegalitás.praepropere manifestaretur. — Praestare ideo exmissa Judicum mentione, exordium §phi 22. modalitate per Praesidem proposita modificare. — Atque haec Ablegatorum quoque Metropolitani Colocensis, Albensis item et Quinque-Ecclesiensis Capitulorum, non secus Soproniensis, M. Theresiopolitanae Eperjesiensis et Zagrabiensis Civitatum erat opinio, prout et Comitatus Zempliniensis alterius Ablegati, qui Committentium suorum Instructionem non eo, ut Judices redarguantur, verum ut illegalibus mandatis medela adferatur, vergere declarabat. — Comitatuum contra Poson, Sopron, Trenchin, Lipto, Bars, Veszprim, Comarom, Honth, Abaujvar, Ungh, Görpör, Borsod, Bihar, Jauriniensis et Zoliensis Ablegati
