1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 40. ülés

N E G Y V E N F, D 1 K 0 L É S.

Ezen írást, melly az Ország Gyűles írásai között XXXlX-dik Szám alatt vagyon. az Előlül Ő előbb egészlen, azután, bogy minden részeiben megfontolfathasson, Cziktelyénként olvastatta a’Nádor-lspányi ítélő Mester által,

A’ bévezetö Czikkelyében az írásnak, mindjárt az elején azon szavakat : Summa animorum confternatione, kihagyattatni kívánta az Elölülő, mert igen erősen vagyon mondva az, bogy ,V legnagyobb megilletődést okozhatta a’Fő Rendeknek állhatatossága, és a’ mindjárt következő szavakkal: cum gravi futurorum sollicitudine, a’nélkül is elég vagyon mondva a’ dologra nézve; mikor a’ megegyezést keressük a’ Fő Rendekkel, mi szükség akkor kifejezésekkel kedvetlenitteni a’ dolgot, és nebe'zitteni a’ czélnak elérését, ködömben is a’ tisztelet megkivánnya, bogy kémélletesen írjanak a1 Státusok a’ Fő Rendek Táblájához. — De a’ Nógrád Vármegyei követ, a’ Státusok igazságos és Törvényes kívánságainak a’ Fő Rendek által egy általlyán fogva való megtagadásában , és az utolsó izenetjekben curialis vetőt látván, a’Státusoknak ezen méltán való megilletődéseket jelentette, mert a’ Fő Rendektől Semmi vétót el nem esmér, mellybez egyedül O Felségének vagyon jussa. Azért Committensei nevében ellentmond ezen tulajdonlásnak, és azt a’ Jegyző könyvbe is iktattatni kéri, ezekhez képest pedig a’ bévezetö Czikkelyét az izenetnek más formában önteni kivánnya. — Bars, Gömör, Szepes, Borsod Vármegyéknek követjei a’ Czikkelyt ugyan elváltoztatni nem akarták, hanem a’ felfogott szavaknak kihagyásában sem egyeztek meg, mert midőn a’ Fő Rendek a’ törvényes mennyiségen tül kivetett Adónak bészámittását igazságosnak és törvényesnek megesmérik, és még is azt Artieulusba vetetni nem

3qO

Projectum illud Artis Comitialibus sub Nro XXXIX. adjacens, Praeses per Palatinalem ProtonotariUm, prius quidem per extensum, postmodum vero, scopo facilitandi examinis, partitim legendum disposuit.

In exordial! $pho, verba: summa animorum consternatione, velnt nimium aspera, Praeses exmitti voluit, tum, quod perseverantia Exc. Procerum SS. et OO. in summam plane animorum consternationem conjicere nequiverit, et alioquin in subsequis verbis: cum gravi futurorum sollicitudine idea haec exprimatur; tum vero, quod negotium verbis exasperare , eoque exoptatum retardare finem, tunc minime conveniat, dum coalitio cum Exc. Proceribus in propositis est, quibus debita veneratio modestius scribendi genus deposcit. — Verum Comitatus Neogradiensis Ablegatus, postremum Exc. Procerum Nuncium ex eo, quod legalia et justa Statuum et OO. desideria, in illo simpliciter rejiciantur, in Curiale veto trahens, illud, non immerito, gravissimum in animis Statuum et OO. dolorem provocasse, seque nullum Exc. Procerum veto, ad quod Suae duntaxat Majestati Jus est, recognoscere declarans, nomine Comittentium, contra praetensum illud Jus protestabatur , protestationemque suam Diario inseri, exordialemque §phum, modalitate per se proposita, modificari voluit. — Comitatuum demum Bars, Gömör, Borsod et Scepusiensis Ablegati , voto suo nec ad propositam §phi modificationem, nec ad quaestionatae expressionis exmissionem accesserant; quum Statibus non possit non summopere dolere, quod Exc. Proceres, esto ultra legale oblatum exactae contributionis imputationem, justam esse et legalem non diffiteantur, illam tamen articulo inseri non admiserint;