Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832

/

költségeinek is pótoltatni kellene az j-eden felül, — 's az a’ Földes Úr Majorságához kaptsoltassék vissza, g-ed fejében. —

Azon fontos okok, mellyek a’ Határok elrendelését — Classificatióját — újra megtétetni ’s megigazítatni ezen Törvény Javallat 2-dik Czikkelyében ez úttal nem engedték, ezen intézetet is láttatnak első tekintettel ellenzeni, azon Határokra nézve, mellyek már ezelőtt reguláztattak ; de mind azon régibb Regulatioknak, ezen Törvény - Javallat 3-dik Czikkelye 3-dik pontjának következésében — hol a’ kaszállók, Ugarok, tarlokbeli legelők is, a’ Földes Úrétól elkülönöztetni rendeltetnek — minthogy a’ Majorság földek, ’s rétek a’ Jobbágy Illetőségekkel az eddig volt regulatiók által öszvevegyülve hagyattak — ’s e’ szerint azokban a’ Legelőt másképpen elkülönözni nem lehetne — már esak ezen tekintetből is változást kell szenvedniek, ’s akkor ezen Intézet könnyen sikereltethetik ; ahol pedig ezelőtt is tagban történt a’ Jobbágy Illetőségek kimérése, — ott hasonlóan könnyen vétethetik foganatba. — llly módon nem vesztene a’Földes Uraság semmit, mert például egy első rendbeli Határban ezen Nemes Megyében 40 kila alá való föld helyett csak 35-öt adván ki, 5 kilás Majorságból mindég kivehetné azt a’ hasznot, a’ mit eddig azon Telek q-éből kapott esztendőnként; azonfelül nem lenne szüksége felvigyázni, ’s vigyáztatni, hogy a’ g-ed alá tartozó föld illendően miveltetett ’s trágyáztatott e’ meg? bévettetett e’ mind? és olly maggah, mellyből g-ed jár, p. o. nem kenderrel? annak idejében, és nem zsengéjében avattatott e’ le a’ Termés? nem lopatott e’ el abból g-edelés előtt valami? vagy nem tsépeltetett e’ ki felényire? vagy nem hordatott e’ el egy része a’ Termésnek a’ más Uraság alatt lévő földre?’s mind ezen már több Ízben megtörtént kicsapások megzabolázása, ’s büntetése végett, nem lenne kéntelen a’ minden legkiseb esett miatt — ha magát bár méltatlanul is — rágalmáztatni nem akarja — tartani szükséges TJriszékek alkalmatlanságait, ’s költségeit viselni;— Ellenben »

A’ Jobbágyság megnyerné a’ felvett példa szerint az 5 kilás föld minden munkáját, melly 10 markás Napnál többre megy; az abba vetett magott, — melly -J-ed rész esztendeig legalább kamat nélkül hever; az előlszámlált felvigyázás alkalmatlanságaitól ment lenne ; nem rettegne, ha aratás idéjében az éhségtől kénszerítetvén a’ g-edelés előtt egy két Csomó Termést kicsépel, — hogy észrevétetvén attól egészlen megfosztatik ; — sőt azon felül, hogy ismét koplalnia kell, meg is büntettetik ; — minden esetben pedig — ha igaz azon gazdasági számvetés, hogy minden g-ed a’ földnek, mellyből vétetik f-ad rész hasznát teszi* — szembetűnően nyerne*— De különösen és főképpen nyerne ezen intézet által a’földmivelésbeli szorgalom, mert érezvén azt a'Jobbágy, hogy Illetősége ezen Törvény Javallat í-ső Czikkelye szerint ollyan tulajdona, mellyre tett fáradsága, ’s költsége vagy alku szerint eladathatik, vagy igazságosan megtérítetik,— s hogy annak termését mással közleni nem köteles, hanem szabad tetszése szerint, a’ mint és mikor akarja, használhatja—sokszorozott erővel néki fekszik művelésének,— s az eddig kopár pallagból is, termő kerti földet készít; — s ezen mód által végtére mind a’ Gróf Szécsényi panasza a’ g-ed ellen ; mind a’ Gróf Dessőfly aggodalma a’ kárpótlás iránt megszüntethetik. —

A’ kender dézsma , vagy a’ helyett némelly helyeken választott fonás hasonlóan több versengésekre szalgáltatván alkalmatosságot, mellyeket az abból jött haszon soha sem pótolhat ki , átaljában megszüntethetnének. —

A’ 3-dik pontra: a’ Szőllők nem tartozván a’Jobbágyi illetőségekbe, a Földes Uraság és szőllőmives szabad Egyességekre hagyathatnék, az azoktól járó adózás, és annak megvétele módjától való rendszabások ; kivévén a’ mellyek jobbágy földekben vágynak, mellyekkel azokhoz képest kellene bánni;

A’ 4-dik és 5-dik pontban érdeklett kisebb dézsmák és adózások , — a 3-dik Czikkely 2-dik és 4-dik pontjában előterjesztett Észrevételek következésében— áltáljában elengedtethetnek.— Ez által a Parasztság már tsak annyiból is többet nyer, — mint amazok által veszt — hogy ezt közönségesen mindnyája fogja érezni; a’ kortsmáltatásnak , és fajzásnak, sokkal nagyobb része eddig sem vette semmi használ, azonfelül mennyi sok alkalmatlanságok s bosszúságoktól mentetik fél; az a’ kedvetlen érzés, hogy csak egy Isiikét sem nevelhet fel, egy tyukmonyat, egy Méh bogarat sem tarthat egészlen tulajdonának, hanem annak is 7-ed vagy g-ed része a’ másé, méltó keserűséget gerjeszthet akárkiben is, hátha még meggondolja, hogy illy tsekély tulajdonával is, ugyan azon Törvény miatt nem élhet szabadon, melly alá azért vonta magát, hogy szémélyél és vagyonját masok ellen bátorságba helyheztesse. — Az adózásoknak külömbféle nemei— bár tsekélyebbek is— sokkal terhesebbnek látszik, mert semmi időben sem lehet tökélletesen nyugta miattok az Adózónak ; ugyan azért azokatmennél egyszerűbbekké kellene tenni. — Azon felül bizonyosabban többet nyerne ezen Engedelem által a’ Jobbágyság, mint az Uraság vesztene, — mert a kissebb Birtokosoknak vagy semmi, vagy kevés Jobbágyaik lévén, veszteségek figyelembe sem jöhet. - A’nagyobbUrandalmakban többnyire meg szokták váltani, és így telkenként 51 xr. nem nagy külömbséget tészen a’ Jövedelemben, azomban sok illy Uradalmakban a Tisztek a vallás pénzt magok teszik le, ’s a’Jobbágyoktól természetben szedik bé, a’ kiknek bizonyosan több hasznokra volna , ha szabadon ’s folyó áron magok adhatnák el. — De külömben is ezert Urbariumi Tárgy. ^