A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

V. ÜLÉS. 117 Ezen kijelentés által a közös pénzügy- minister ur mintegy biztosítékot akar nyújtani arra, hogy a mindegyik ország érdeksphaerájába eső vasútvonal kiépítésénél azon állam polgárai­nak akar alkalmat adni arra, hogy a vasutak építésénél részt vehessenek. Hasonlóképen érdekes a pénzügyminister ur azon további kijelentése, hol a quotaarányról beszél, kijelentve, hogy ha a quotarány a vasútépítésnél mathematikailag pontosan nem is lesz betartható, de a jószándék az ő részéről nem fog elmaradni. Mikor a vasutakról beszélünk, önkéntelenül felmerül a tarifakérdés gondolata is, mert az országos bizottságnak állandó óhaját képezte az, hogy a tarifák terén a magyar és az osztrák érdekek egyenlő elbánásban részesüljenek és természetszerű, hogy mikor Magyarország annyi milliótjáldoz ezen vasutak felépítésére, amelyek, megengedem, .szolgálják részben Magyarország érdekeit is, felmerül az a kivánalom, hogy ezen áldozattal szemben a minket jogosan és törvé­nyesen megillető quota szerinti haszonrészesedést a magunk részére biztosítsuk. A közös pénzügyminister urnák ez irány­ban tett kijelentése képezi talán a legkimagas­lóbb pontját annak a beszédnek, melyet a négy egyesült albizottságban elmondott. (Igaz! Úgy van!) Jelentőségteljes ez annál is inkább, mert az ő általa tett kijelentés alapján biztosítottnak tekinthetjük e kérdésnek helyes rendezését magyar szempontból, amennyiben hajlandónak nyilatkozott, hogy az országos bizottság által kiküldendő albizottsággal a legközelebbi dele­gatio alkalmával a tarifális kérdéseket meg­beszélje és kifejezést adott azon szándékának, hogy e tárgyalások során megvizsgálja a pana­szokat és ezen panaszok mérvéhez képest azután a mi kívánságainknak megfelelőleg intézkedik. Ha ez szerencsés véget fog érni és ha a tárgyalások során sikerülni fog a közös pénzügy­minister urat a mi álláspontunk jogosságáról meggyőzni, úgy fenn fog forogni annak a való- szinüsége, hogy ezen állandóan felhozott sérel­mek orvoslásban részesülnek és igy a mi keres­kedelmi és mezőgazdasági érdekeink kellő mél­tánylást fognak találni a legilletékesebb helyen. A jelentés, melyet a közös pénzügyminister ur Bosznia és Herczegovináról bemutatott, rend­kívül sok érdekes adatot foglal magában, de minket elsősorban érint és érdekel az, hogy Bosznia és Herczegovina lakói vagyonilag és az adófizetési képesség szempontjából hogyan ítél­hetők meg és ezért a jelentésben felhozott ada­tokból bátor leszek néhány számot a t. országos bizottság figyelmébe ajánlani, amely számok ér­tékkel bírnak reánk kettős szempontból. Az egyik az, realis-e az a költségvetés, melyet a közös pénzügyminister ur Bosznia és Herczegovina részére készített 1912-ben, a másik, remélhető-e az, hogy Bosznia és Herczegovina lakói ezt az adófizet st nyugodtan elviselhetik és meg van-e a valószínűség arra, hogy ott a progressivités remélhető. Ami magát a költségvetést illeti, egyik érdekes számadat az, hogy Bosznia és Hercze­govina 1880-ik költségvetése 12 milliót tett ki, az 1912-ik évi költségvetés pedig felemelkedett 92 millióra. És itt eldönthető mindjárt az első kérdés, váj jon reális volt-e a költségvetés. Ha a zárszámadási adatokat nézzük, amelyek szerint Bosznia és Herczegovina zárszámadását activ- nek lehet minősíteni, ezek mutatják a költség- előirányzat realitását, de figyelembe véve még azt a körülményt is, hogy az egyenes adók czi- mén előirányzott 15 millióból 95'73 százalék folyt be, megállapíthatjuk azt is, hogy ott nincs meg az adótűlterhelés, és fenforog ezen adó­viselési képesség alapján a lehetőség arra, hogy Boszniában egy esetleges nagyobb kiadással szemben is a pénzügyi helyzet még mindig biz­tosítottnak tekinthető. Ami Bosznia és Herczegovina kölcsönét illeti, röviden arra utalok, hogy 1881-től a vasutasra a közös activákból felvett Bosznia 58 milliót, s 1911-ig ebből az 58 millióból már 12 milliót vissza is téritett Ezek a számok mutatják azt, hogy ponto­san tud és akar is eleget tenni kötelezettségei­nek, amelyek pénzügyi szempontból elsőrangú fontossággal és jelentőséggel bírnak. Közigaz­gatási beruházásokra azután felvett 124 milliót egy 4^4%-os, 60 év alatt törlesztendő köl­csönnel. Mindezekből méltóztatnak látni, hogy Bosz­nia-Herczegovinának az ügyei a leggondosabb körültekintéssel vezettetnek, amely intézkedések a maguk hatását pénzügyi oldalon is éreztetik és valóban jelentőségteljeseknek és eredménye­seknek mondhatók. Nekünk, t. országos bizott­ság, arra kell törekednünk, hogy minden egyes szálat és összekötő kapcsot, amely minket Bosz- nia-Herczegovinához, ez utóbbit pedig hozzánk fűzi, hogy ezeket a kapcsokat megkeressük és megerősítsük. És nézetem szerint mi sem képez erősebb kapcsot, semmi sem bir nagyobb jelentőséggel, mint hogyha azon vagyunk, hogy Bosznia- Herczegovina uj generatiója bennünk barátokra találjon és ez uj generatio neveltetésénél külö­nös figyelemmel legyünk arra, hogy minél több fiatal bosznia-herczegovinai tanulónak adassék meg az alkalom arra, hogy Magyarországon képezhesse ki magát. Mert ezek a kapcsok, amelyek a tanuló ifjúság és a magyarság közt létrejönnek, ezek lehetnek azután később azok az erős kötelékek, amelyek Bosznia-Herczegovina mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari érdekeire jelentőségteljes kihatással fognak bírni. Elismeréssel kell megemlítenem a bosznia- herczegovinai központnak munkásságát és külö­nös kötelességemnek tartom megemlékezni itt e helyt azon férfiakról, akik c részben előljár­nak. Elsősorban Lánczy Leóról, aki kereskedelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom