A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1913 - hiteles kiadás (Bécs, 1913)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
X. ÜLiïS. pedig Bosznia lesz köteles viselni, a közös pénziigy- minister urnák azon hozzátevésével és kijelentésével, hogy, amennyiben ezen költségek nagyobbodnak, úgy ezen többletek fedezése is Bosznia- Herczegovinát fogná terhelni. Ami ezután ezen 270 milliónak financiális kezelését és rendezését illeti, az akként contempláltatik, hogy Bosznia Herczegovinában egy alap teremtetik, amelybe a két állam és Bosznia-Herczegovina a maga részeit és járulékait lefizeti és ezen alapból fedeztetni fognának azon kötelezettségek és amorti- sationalis költségek, amelyek ezen kölcsönből előállottak. Kívánatosnak tartotta már a négyes albizottság is és e helyen is kifejezést adok azon óhajtásának, hogy a magyar iparnak, az építő anyagok szállításánál, megfelelő részesedés biztosittassék, hogy a kivitelnél magyar munkások alkalmaztassanak és hogy a vállalkozói és mérnöki karban megfelelő magyar személyzet is alkalmaz- tassék. A vasúti kérdés tárgyalásánál a négyes albizottság azon óhajtásának adott kifejezést, hogy különösen a tarifális tételeknél a magyar ipar és kereskedelem igazságos elbírálásban része- sittessék és hogy a boszniai vámtarifái tételek alkalmazásánál a Magyarországból jövő árukra nézve igazságos és egyenlő bánásmód alkalmaztassák. Hiszen természetes is, méltányos is, hogy akkor, amikor a magyar állam ilyen óriási áldozatokat vállalt egy Bosznia-Herczegovina közgazda- sági fejlődését, ipari haladását, előmozdító vasút építésénél, hogy a maga ipari, kereskedelmi és forgalmi érdekeinek helyes megméltánylását is biztosítva tudja. A vasutak kérdésével egyidejűleg vagyok bátor megemlíteni, hogy a vasúti kérdéssel kapcsolatosan a közös pénzügyminister urnák sikerült a vasúti nyelv kérdését is oly formában megoldani, amint az államvédelmi szempontokból is szükséges és igy a hadsereg hivatalos nyelve lesz továbbra is a vasúti hivatalos nyelv. Az iskolaügyre vonatkozólag a közös pénzügyminister ur egész hosszú programmot adott, amelyet különösen az osztrák delegatio bizottságában kifejtettek alapján vagyok bátor méltatni. A közös pénzügyminister ur Bosznia-Herczegovina lakossága culturalis életének emelésére minden lehetőt elkövet és gondos körültekintéssel igyekszik az iskolakérdést úgy megvalósítani, hogy az ahhoz szükséges tanerőkről is gondoskodás történjék. Tervbe van véve 1000 uj népiskolának felállítása, amelyből eddigelé 378 állíttatott fel ; a még hátralévő többi iskolák 16 év alatt állíttatnának fel, megfelelően az ehhez szükséges tanerő beszerzéséről is gondoskodna. Természetesen Bosznia-Herczegovina lakosságának culturalis emelkedése az ország általános közgazdasági emelkedésével karöltve fog haladni és ez irányban gondoskodó, előrelátó közoktatás- ügyi politikája iránt a közös pénzügyminister urnák a magam részéről a legnagyobb elismeréssel adózom. Hiszen mindnyájunk előtt tudott dolog az, 276 hogy a területeken mennyi ellenszenvvel viseltetnek az iskolalátogatók iránt és csak a legnagyobb körültekintéssel és tapintattal lehetett Bosznia- Herczegovina lakóit reábirni arra, hogy ezen, az ő érdekükben felállított iskolák mentői nagyobb látogatottságnak örvendjenek. A múlt delegationalis ülésekről méltóztatnak már jól ismerni, — hisz annak idején bővebben ismertettem már — a kmet-kérdést, amely Bosznia- Herczegovina közgazdasági élete fejlődésének egyik leghatalmasabb tényezője. Ez irányban is olyan eredményeket értünk el, amelyek a várakozásnak megfeleltek. A közreadott adatok szerint 1913. év végéig 20,852.000 K kölcsön engedélyeztetett kmett- birtokok megváltására ; ez az összeg összesen 9407 kmett-megváltó gazdára esett. A birtokosok, akiktől a birtokokat megváltották, legnagyobb részben, 82%-ban mohamedánok, 12%-ban szerb orthodoxok, a kmettek maguk pedig, akik ezen megváltás által ingatlanhoz jutottak, 76%-ban szerb-orthodoxok. A kmett-megváltásnak szerencsés megoldása Bosznia és Herczegovina közgazdasági fejlődésének egyik alapfeltétele. A családok existentialis boldogulását mindenütt, tehát Boszniában és Herczegovinában is, a saját ingatlanokon való gazdálkodás teszi lehetővé, és ez adja meg közvetlenül az impulsust arra, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó egyes családok mennél nagyobb inten- sivitással igyekezzenek kihasználni földeiket és emelni az azokkal egybefüggő mezőgazdasági érdekeket. Ha a kmett-kérdés szerencsés megoldása révén lényegesen emelkedni fog a saját birtokaikon gazdálkodók száma, valószínű, hogy ezzel az ország közgazdasági élete is óriási lendületet fog venni. A magam részéről szerencsésnek tartom azt a megoldást, amelyet a közös pénzügyminister megvalósítani óhajt, hogy t. i. könnyíteni akarván azon terheken, amelyek a kmettekre nehezednek, amennyiben, az amortisationalis kölcsönök egy részét Bosznia és Herczegovina részére óhajtaná átvállalni, ugv hogy azon 4%%-os amortisatióból, amit a kmettek a megváltott területek után fizetnek, 2%-ot óhajtana Bosznia és Herczegovina által viseltetni. Természetszerűleg ezen költségek fedezéséről és terheiről Bosznia és Herczegovinának magának kellene gondoskodni. Méltóztassék megengedni t. országos bizottság, hogy hangsúlyozzam azt magyar szempontból, hogy ha mi, magyarok, azt óhajtjuk, hogy Boszniában elfoglaljuk azt a teret, amely minket ott megillet, akkor igyekeznünk kell felkeltenünk az ország közgazdasági és ipari köreiben a Bosznia és Herczegovina iránt való érdeklődést. (Igaz! Úgy van !) A múltban e tekintetben alig jutottunk több eredményhez, minthogy mindig csak óhajunkat hangoztattuk erre vonatkozólag. Kívánatos lenne, hogy a jövőben, különösen akkor, mikor a vasutak kiépítése után élénkebb forgalom lesz lebonyolitható Bosznia és Herczegovinával, ezek a gazdasági relatiók intensivebbek legyenek
