A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1913 - hiteles kiadás (Bécs, 1913)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
X. ('I.ÉS. részben pedig az 1912. évben alkotott lóavatási törvénynek Bosznia és Herczegovinában való keresztülviteléből, részben a lógyakorlatokra való lószerilleték felemeléséből, részben az újonnan felállított hegyi ütegek lószerilletékéból és a legénység megfelelő kiképzésére szükséges lövési szükségletből áll elő. A kiegészitő szükséglet, mely 573.000 K-t tesz, a szervezeti intézkedések keresztülvitelének következménye, a 2,770.000 K pedig hiteltullé- pések elkerülése végett abból a szempontból irá- nyoztatott elő, hogy az általánosan ismert drágasággal szemben előirányzott összegek elegendők legyenek azon költségek fedezésére, melyek e czimen az 1914. év első hat hónapjában elő fognak állani. Megjegyzem, hogy a Boszniában és Herczegovinában levő parancsnokságok, csapatok és intézetek rendkívüli szükségleteire vonatkozó fejezetekből mindazok az adatok, melyek a hadsereg számbeli erejére megvilágítást vetnek, általános politikai szempontból kihagyattak. T. országos bizottság ! Méltóztatnak tudni, hogy a boszniai és herczegovinai költségvetés 1882 óta, a zárszámadások pedig 1900 óta osztatnak szét a közigazgatás ellenőrzésével megbízott közös pénzügyministerium által a delegatio tagjai közt. Ez a rendszer 1910 február 17-ike óta, midőn ezen tartományok részére az önkormányzati szabályzat felállittatott, változást szenvedett, amennyiben úgy a költségvetések, mint a zárszámadások csak már a boszniai sabor által történt tárgyalás után mutattatnak be a t. országos bizottságnak. Miután az 1910-iki és 1911-iki költségvetést a sabor letárgyalta, az országos bizottságnak tényleg bemutattatott. Ezen idő után azonban az 1912-iki költség- vetés már nem volt bemutatható, minthogy, amint általánosan tudva van, a sabor nem volt munkaképes és igy annak helyébe a két kormány beleegyezésével egy felhatalmazási törvény lépett, mely Bosznia és Herczegovina szükségleteiről gondoskodik. Igaz ugyan, hogy ebbe a felhatalmazási törvénybe az 1912-iki költségvetésben előirányzott összegeknél nagyobb összeg vétetett fel, de ez a külön felhatalmazás a törvényben fixi- roztatott. Ami Bosznia és Herczegovina közigazgatási és közgazdasági életét illeti, miután erre vonatkozólag több okból nem volt alkalma a közös pénzügyi kormányzatnak az országos bizottság elé jelentést terjeszteni, bátor vagyok megjegyezni, hogy a közös pénzügyministeriumnak finantialis szempontból szándéka, hogy a jelentéseket a jövőben két évenként fogja a t. országos bizottság elé terjeszteni és igy kétéves cziklusokban lesz alkalma a t. bizottságnak meggyőződést szerezni e tartományok közigazgatási és közgazdasági fejlődéséről és haladásáról. Az 1913. évben Bosznia és Herczegovinának szükséglete a közös pénzügyministerium által az albizottságban is ismertetett adatok szerint 92.900.000 K-ra emelkedik, s ugyanannyi fog valószínűleg ezen kiadások fedezésére befolyni. Az 1914. év első felére a szükségletek hozzávetőleg 52.600.000 K-ban állapíttatnak meg, úgy hogy körülbelül 105,200.000 K-át fog kitenni Bosznia- Herczegovinának 1914. évi össz-szükséglete. Ezen emelkedő kiadások fedezetet kell, hogy találjanak Bosznia-Herczegovina adóviselő képességében is. A közös pénzügyminister ur reményét fejezte ki, hogy ezen megnövekedett terhekkel szemben Bosznia-Herczegovina lakossága képes lesz megnövekedő bevétellel ezen terhek fedezésére. Akkor, amikor Bosznia-Herczegovinának 1914. évi költségvetési tételeiről megemlékezem, bátor vagyok még megemlékezni azon beruházási köl- csönökről is, amelyeket ugyancsak a közös pénzügyminister ur, az albizottságban előadott. Az egyik 4,300.000 K-ás kölcsön, amelyet gazdasági beruházásokra óhajt fordítani, s ezekkel a gazdasági beruházásokkal óhajtja Bosznia-Herczegovina mezőgazdasági és állattenyésztési érdekeit emelni, a másik beruházási kölcsön valószínűleg 80 milliót fog kitenni s ezzel a közös pénzügyminister ur Bosznia-Herczegovina útépítési, viz- lecsapolási és más gazdasági érdekeit óhajtja előmozdítani. Eddig Bosznia-Herczegovinának összes tartozásai körülbelül 124 millió koronát tesznek ki, amely 124 miihó korona tartozását Bosznia- Herczegovina kötelességszerüleg és pontosan olyan összegekkel fogja kisebbiteni, amelyek az ezzel járó amortisatiónak megfelelnek. A közös pénzügyminister ur a jövedelem emelését igen egészséges utón, az indirect adók emelésével óhajtja elérni, amennyiben fel kívánja emelni Bosznia-Herczegovinában a szesz- és söradót, amelyek részben már meg is valósittattak, de különösen a házértékadónak helyesebb és igazságosabb rendezésével óhajt jövedelemtöbbletet előidézni. Hogy ezen óhajtása a tényeknek meg is felel, azokat fedi is, azt mutatja az, hogy, mig eddig 158 miihó korona volt azon házértékadó- alap, amelyet a kivetésnél figyelembe vettek, addig az uj összeírás szerint már 345 millió koronát fog kitenni az az összeg, mely az uj kivetések alapjául szolgál. Méltóztatnak tudni, hogy különösen az utolsó időkben a magyar politikai életet is foglalkoztatták Bosznia-Herczegovinának vasúti kérdései. A közelmúlt napokban szavazta meg a magyar országgyűlés az ezekre vonatkozó törvényjavaslatot, amely törvényjavaslatban úgy Magyarországnak, mint Ausztriának, de nemkülönben Boszniának is alkotmányos, közgazdasági, kereskedelmi és forgalmi érdekei meg vannak óva. Ezen törvény- javaslatban megállapittatnak azon összköltségek is, amelyek ezen vasutak épitésére fordítandók. Megállapittatik pedig olyformán, hogy az összes költségek 270 millió koronában vétetnek fel, amely 270 millióból egv harmadrészt Ausztria, egy harmadrészt Magyarország, egyharmadrészt 35*
