A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

GO V. ÜLÉS. tartok arra, hogy azokra a t. országos bizottság figyelmét is felhivjam és a magam részéről azokra vonatkozólag tisztelettel megjegyzéseimet meg- tehessem. Szólni fogok és pedig lehető rövidséggel a boszniai és herczegovinai vasutkérdésről, a nép- számlálás eredményéről, ki akarok térni arra, hogy az országos kormány gondos felügyeletével és Bosznia és Herczegovina lakossága érdekének figyelembe vételével az 1913. évre szóló költség- vetés nagy vonásaiban miként állittatott össze, és végül az igen t. közös pénzügyminister úrhoz akarok egy kérdést intézni, hogy milyen állás­pontot foglal el azon nyilatkozattal szemben, amely, sajnos, az utolsó napokban látott napvilágot és amely a sabor képviselői és virilistái által, egy­nek kivételével, nemcsak magukévá tétetett, hanem alá is íratott. (Halljuk! Halljuk!) Ami a vasúti kérdést illeti, méltóztatnak em­lékezni, hogy az utolsó delegatióban a közös pénz­ügyminister ur a maga vasúti programmját az országos bizottsággal megismertette. Én, mint a négyes albizottság előadója, jeleztem akkor is a magyar álláspontot és kifejezést adtam annak, hogy melyek azok a vasúti vonalak, amelyeket mi a magyar gazdasági politika érdekében első­sorban szükségeseknek tartunk. Megjegyezni kí­vánom ez alkalommal is, hogy a magyar érdekek mellett mindig igyekszünk Bosznia és Herczegovina gazdasági politikai érdekeit is figyelembe venni. Azok a tárgyalások, melyek a vasúti vonalak­nak mely irányban való építésére vonatkoznak, időközben szerencsés megoldást nyertek, amiért is úgy a magyar pénzügyminister urnák, mint a közös pénzügyminister urnák elismeréssel kell adóznunk, mert az ő bölcs mérséklete és méltányos ítélkezése tette lehetővé azt, hogy ezek a kérdések szerencsésen oldattak meg. Most is azt az álláspontot képviselem, melyet a legutóbbi delegatio alkalmával kifejtettem, hogy reánk magyarokra nézve főfontosságot képez az, hogy a samacz-doboji vonal mielőbb kiépíttessék és hogy a doboj—szerajevói keskeny vágányu vonal normális vágányuvá alakittassék át, hogy ezáltal a legrövidebb utón legyen megközelíthető részünkről Szerajevó, és Bosznia és Herczegovina is a legrövidebb utat találja meg a maga felénk irányuló kereskedelmi és gazdasági érdekei kielé­gítésére. A négyes albizottság ülésén a közös pénzügy­minister ur egy kijelentést tett, mely reánk nézve nagy jelentőséggel bir, amennyiben azon felfogá­sának adott kifejezést, hogy a sarnacz—doboj-— szerajevói vonal, valamint a banjaluka—jajczei és bugojno—arzánói vonal fognak egyidejűleg elsősorban és a legközelebbi jövőben kiépittetni. Természetszerűleg az az óhajunk, hogy ezek kiépítésénél a magyar munka és a magyar tőke is megkapja megfelelő részesedését. Mindhárom vonal kiépítése Boszniának is elsőrangú érdeke, de a három vonal kiépítése által Ausztria és Magyar­ország politikai és közgazdasági érdekei is figye­lembe vannak véve. Nem akarok a közös pénzügyminister úrhoz e tárgyalásokról kérdést intézni. A megoldás úgy is a magyar törvény hozás elé tartozik. De a vasutak építési költsége jelentékeny összeget tevén ki, hiszen a 270 millió koronából Ausztria és Magyar- ország a quota arányában 180 millió koronát fog­nak viselni, kérem, hogy ezen óriási tőkének meg­felelően a mi érdekeink is figyelembe legyenek véve úgy a vasutak építésénél, mint majdan díj­szabási kérdéseinknél. A közös pénzügyminister ur tehát legyen kegyes a magyar iparnak a meg­felelő részesedést biztositani a vasút építésénél úgy az építőanyagok szállításánál, mint mérnöki karunknak és a magyar értelmes munkásoknak lehető igénybevételével, valamint legyen szives a tarifális kérdések szempontjából is Magyarország érdekeit az eddigi loyalitássaí kezelni. Legyen szabad egyúttal itt is, amint ezt a múlt delegatióban is tettem, kifejezést adnom azon óhajunknak, hogy a tuzla—barcsi és a janina—rácsai vonalak kiépítése magyar szem­pontból kívánatos és szükséges. A másik kérdés, amelyre ki akarok terjesz­kedni, Bosznia és Herczegovina 1913. évi költség- vetése, amely nagy gondossággal és helyes körül­tekintéssel van összeállítva és amely ezidőszerint a sabor előtt fekszik. A kiadásoknál és bevételeknél 8—8 miihó K az emelkedés, amely megoszlik a közgazdasági igazgatás rovatában állattenyésztési, állat-egészség­ügyi, erdészeti, kereskedelmi, kézmű- és gyáripari szükségletek kielégítése között. A legnagyobb elismeréssel adózhatunk azon körültekintő gondos­ságért, amelyet a közös pénzügyi kormány Bosznia és Herczegovina érdekeinek képviseletében a költ­ségvetés összeállításánál tanúsított. Két uj osztály van a költségvetésbe beillesztve : a vallás- és köz- oktatásügyi és az építészeti osztály. A zárszám­adási adatok alapján megállapítható a költség- vetés realitása. Ezt különben a sabor lesz hivatva majd tárgyalni és a maga belátása szerint el- vagy el nem fogadni. A sabor a múlt delegatio óta ismét felvette munkásságát és több nagyjelentőségű és az ottani közgazdasági életre nézve fontos törvényjavaslatot fogadott el, amelyek vízrendezési és közgazdasági nagy czélok elérésére szolgálnak. Bosznia és Herczegovina lakóinak anyagi es kulturális téren való haladásáról a legutóbbi 15 év alatt szép, érdekes és feltűnő » eredményeket tárnak fel az 1910. népszámlálás adatai, amelyek tanúbizonyságot tesznek arról, hogy az országos kormány mindazt megtette, ami e téren jogosan várható. A lakosság, a 15 év előtti 1,568.892 lélek- számról, 1,898.044-re, tehát 21 %-kal emelkedett. Az összszáinból esik boszniai és herczegovinai illetőségiiekre 1,783.000, ausztriai illetóségüekre 46.000, és magyar illetóségüekre 61.000. Méltóz­tatnak tehát látni, hogy elég szép szám az, amely­ben magyarok szerepelnek. Ezen népszámlálási

Next

/
Oldalképek
Tartalom