A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XXI. ÜLÉS. 181 szükséglet állott be. a mi összesen 164,200.000 márkát tesz ki. Ezt a mi reformunkkal járó költségeinkhez viszonyítva, azt kell megállapítanunk. hogy itt bizony a takarékosságnak szigorú alkalmazására nagyobb mértékben lett volna szükség. mint a liogv azt a költségbeállitásban tapasztaltuk. midőn a sokkal nagyobb véderővel rendelkező Németország aránylag — mondom, aránylag és nem brutto számokat veszek mégis takarékosabban s gazdaságosabban tudta reformját keresztülvinni. En azért is bízom a kétéves katonai szolgálatnak értékében, mert nem kételkedem, liogv az altiszti kérdés okos elökeszitésstd a végén is megnyugtatókig lesz megoldható, a mire feltétlenül szükség is van. mert különben a kétéves szolgálati idő csak a maga gazdasági hatásában érvényesülne, de . katonai tekintetben inkább gyengülést vonna maga után, mert feltétlenül szükséges, hogy párhuzamosan valósítsuk meg a szolgálati idő leszállításával a kiképzés erejének és eszközeinek fokozását. Ezt azonban nemcsak tisztán katonai eszközökkel, magukban a csapatokban lehet elérni, hanem ennél segítségül lehet és kell is hívni a különböző társadalmi szervezeteket és az iskolák nevelő erejét is, a mely téren a t. hadügy- minister ur kellő érzéket is tanúsít az ez irányban felállítható követelményekkel szemben, mint azt az ő nyilatkozataiból megtudhatjuk. Szerintem nem is lehet panasz abban a tekintetben. hogy a magyar nemzet e téren megint fényes tanúbizonyságát adja a maga katonai érzékének, mert a t. honvédelmi minister ur bizonyságot tehet azon állításomnak valósága mellett, hogy társadalom és iskola versenyre kelve igyekszik e tekintetben a kiképzést minél jobban előkészíteni. Természetes dolog tehát, hogy abban a mértékben szállítható le a katonai szolgálat ideje, a melyben a sorozás és fegyver alá vonuló ifjúság katonai készültséggel rendelkeziki. A bejelentett véderőreform egyéb főbb tételei, tovább nem időzve azután ennél az egy kérdésnél meg kell vallanom teljes őszinteséggel túlságos nagy értékkel, a kedvezmények kérdésének újabb szabályozásától eltekintve, nem bírnak. A fegyvergyakorlatok újabb szabályozása, a sorshúzás eltörlése mind bir kellő katonai, sociális és gazdasági fontossággal, ezt elvitatni nem akarom. De azt, a mit mi keresünk a véderőreformban, absolute meg nem valósítja, sőt meg sem közelíti. (Helyeslések.) Igaz, hogy most a kérdéseknek ama nagy eomplexusába, a mely függőben hagyatott az 1906. évi megegyezéseknél, megint bele akarnak kapcsolni olyan kérdést, a melyre nézve, ismétlem itt is, úgy a t. hadügyminister ur, mint hivatali elődje kijelentették, hogy az a kikapcsolt kérdések keretébe nem tartozik, mert az a tulajdonképeni katonai kérdéseknek ilyen vagy amolyan irányú megoldásától függetlenül, önállóan is megoldható. Ez a katonai bűnvádi peirendtartás kérdése. Ha ez most ismét bekapcsoltatok : ezzel a ténynyel szemben ki kell jelentenem, a mint már az albizottságban is megtettem. teljes nyíltsággal, hogy ez minket a kérdések egesz korévei szemben elfoglalt álláspontunk megóvása tekintetében teljességgel nem alterál- liat. (Helyeslések.) Mi a katonai bűnvádi perrendtartás kérdését egészen önállóan, a többi katonai kérdésektől függetlenül fogjuk elbírálni. Ehhez a tett nyilatkozatok után. teljes mértékben, politikai jogosultságunk van, mert ha 1906-ban és az azt követő időkben nem tekintették ezt a kérdést a helytelenül úgynevezett re- compensationális anyaghoz tartozónak, annál ke- vésbbé lehet és szabad azt most annak tekinteni. [Helyeslések.) En. azonban a véderő reform bejelentett elveinek és tartalmának kapcsán még egy kérdést vagyok bátor itt érinteni. Teljes hallgatás uralkodik e kérdésben, pedig itt volna már az ideje, hogy a törvényhozás tisztába jöjjön Bosznia- Herezegovina annexiója után azzal, hogy mi lesz tulajdonképen a bosnyák véderővel, miként fog ez a kérdés szabályozhatni ? A bosnyák tartomány alkotmánya keretében utalva ez nincs. Ausztriának vagy Magyarországnak törvény- hozása keretében sincs és inig Bosznia és Her- czegovina hovátartozásának kérdése végleg szabályozva nincs, nem is lehet. A delegatio, legalább a magyar delegatio, törvényhozási jogkörrel nem bir és szépen kikérnők magunknak, ha az osztrák delegatio e kérdéssel döntő irányban akarna foglalkozni. (Mozgás.) Csak tegye meg, lesz még annyi erőnk a magyar törvényhozásban és reményiem legalább lesz annyi jogérzet a mi kormányunkban is, hogy annak útját fogná állni. De mindenesetre tudnunk kell, hogy a mikor az osztrák és magyar véderőnek tényleges kiegé- szitő részét képezi a Bosznia és Herczegovina területén kiegészített csapatoknak contingense mi fog ezekre nézve történni. Továbbra is absolut módon fog ezekre nézve törvényhozási intézkedés történni, noha Boszniának és Hercze- govinának úgynevezett alkotmánya van ? A tengerészeti költségvetés tárgyalása során tettem volt egy nyilatkozatot, a melyet ma kötelességemnek tartok igazolni és ez a zászlókérdés. A zászló-ügy képezi egyik legnagyobb nehézségét — a különböző érzékenységek és a jogaink iránt való kellő érzék hiánya folytan a függő kérdések megoldásának. Ítélje meg nyilatkozatomat bárki úgy, a hogy tetszik neki, tisztán egyéni nyilatkozat ez, én kijelentem, hogy a zászló kérdésére magam részéről a szárazföldi hadseregre vonatkozólag súlyt fektetni nem kívánok. Azok az idők ugyanis elmúltak, a mikor katonai szempontból mert csak erről az oldalról kívánom ezt az ügyet megvilágítani a zászló különösebb jelentő séggel és értékkel bírt. Sőt azt tartom, hogy a mai modern hadviselésben annak a romantikának. a mely a zászló körül akarta látni a bar-
