A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1910 - hiteles kiadás (Bécs, 1910)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VIII. ÜLÉS. 209 savanyu arczczal. keserűséggel, a kényszer hatása alatt. T. országos bizottság ! Nem folytatom ezt a tliemát, de legyen szabad ezzel kapcsolatosan a közös pénzügyminister úrhoz egy tiszteletteljes kérdést intéznem. Bizonyára tudomása van arról, hogy erdőeladások és erdőbirtokok rendezése tekin- tétében, specialiter egy erdőügynek az elintézése tekintetében a közös pénzügyminister ur egv tekintélyes bécsi lap részéről erős támadásoknak van folytonosan kitéve és még erősebben van támadva Horovitz osztályfőnök ur ő nagyméltósága. Tisztelettel csak azt kérdezem a közös pénzügyminister úrtól, inditott-e sajtópert azon lap ellen, a mely oly súlyos vádakat szórt ő ellene és osztályfőnöke ellen, kapcsolatosan egv osztrák párttal és valami bizományi ügynökséggel ? Nem akarom a kérdést feltálalni, feleslegesnek tartom, csak a kérdést ismétlem meg, hogy inditott-e sajtópert ezen súlyos vádak megtorlása végett. Az annexio kérdésének közjogi részére nem akarok kiterjeszkedni. Legyen szabad azonban ezzel kapcsolatosan egy-két dolgot felemlítenem, annál is inkább, mert ebben a kérdésben úgy tudom, a ministerelnök úrral egy véleményen vagyok. Én t. i. a midőn a képviselőházban szóba hoztam a bosnyák alkotmány kérdését és kifogásoltam azt, hogy túlságosan szűk körre lett szorítva ez az alkotmány, azt mondtam, hogy ezen alkotmányos jogoknak minél előbbi széleskörű kiterjesztését kívánom és akkor az igen t. ministerelnök ur egy közbeszólás alakjában kinyilatkoztatta, hogy ugyanazt akarja. Én tehát, hogy úgy mondjam, a ministerelnök urnák a védelme alatt vagyok bátor az igen t. közös pénzügyminister úrtól kérdezni, hogy gondolkozik-e azon, hogy ezen autonómiát minél előbb kitérj eszszék, hogy szélesebbkörü jogokat adjanak ennek a tartomány - gy ülésnek. Részletekbe nem igen akarok bocsátkozni, mellőzhetem ezeket, mert hiszen egynéhány igen fontos themát Bakonyi Samu t. barátom már előadott. Egy hiányról azonban kérek felvilágosítást, mert nem igen lehet eligazodni az alkotmány szövegén. Látom, hogy méltóztatott egy törvényt, hozni, absolutistikus módon ugyan, de méltóztatott törvényt hozni, a járási tanácsok szervezéséről. Helyes. Látom másrészt, hogy a tartománygyülés- nek mindenütt a közigazgatásba vágó feladata is van. Praecisirozva vannak itt az illető pontok. De nem találom azt, hogy ki van feljogosítva azt a középszervezetet létrehozni, a melyet, gondolom, ott kerületnek hívnak, — kerületi főnökök alatt álló politikai, közigazgatási organisatio, — ki van feljogosítva ezek szervezésére ? Mert látok itt egy tartományi szervezetet, látok egy járási tanácsi szervezetet, látom, hogy a tartományi alkotmány egyik pontja kimondja, hogy a községek felállítására van jogosítva a tar- tománygyülés, de azt, hogy a középfokú közigazgatási szervet ki van jogosítva felállítani, szervezni, a tartománygyülés-e, vagy a közös pénzügyminister, vagy Ö Felségének van-e reserválva, I ezt nem tudom kiolvasni a statútumból, a melyre I én nem ok nélkül utalok, hanem azért, mert, ha ' méltóztatnak a jogok kiterjesztését úgy, a mint a ministerelnök ur és én elvileg, egyenlő alapon kívánjuk, óhajtani, akkor ajánlom e thémát, mint a jogok kiterjesztésének és egyúttal Bosznia- Herczegovina közigazgatási szervezete autonom alapon való kiépitésének igen kedvező megoldását. Tudomásom van arról, igen tekintélyes bos- nyáktartományi illetőségű férfiak — mert állam- polgárságuk niucs — kifejeznék előttem azt az óhajt, hogy azt szeretnék, ha e kerületi szerveket mutatis mutandis, körülbelül a megyék tervezete alapján építenék meg, mert úgy látják, hogy az autonom jogok, ott az önkormányzat, elég szépen, erősen vannak kidomborítva, a népnek elég joga van, hogy a közigazgatásban résztvehessen, és viszont, az állami hatalomnak ellenőrző joga kellően biztosítva van. Én tehát e kérdést azzal az elhatározással vetettem fel, hogy, ha talán itt szóba jön az ügy, kapjunk felvilágosítást. Bármiként álljon a dolog, ismételten hangsúlyozom, hogy ha jogokat akarnak adni az administratióban, keressék elsősorban a jogok kiterjesztését e téren és vegyék mintául, ha változtatásokkal is, a magyar megyei szervezetet, mert ez megfelel a szabadság gondolatának, a traditió- nak is és a közjogi állapotnak is, ha Bosznia- Herczegovina a magyar szent korona testét, részét képezi. T. országos bizottság ! Minthogy még egyet- mást leszek bátor előadni, egészen röviden vagyok bátor csak egy thémát közbeesőleg az annexióval kapcsolatosan felemlíteni és ez az a különös eset, hogy a mióta az annexio promulgáltatott, azóta a közös minister urak és a magyar minister urak is előszeretettel emlegetik az 1880 : VI. t.-cz. 5. §-ának teljes érvényességét. Szeretek példával élni. Ha volna törvény, a mely megállapítja, hogy felépítendő egy ház és ahhoz nem szabad nyúlni, a mig a törvény máskép nem rendelkezik, tisztelettel kérdem, mi történnék azzal a törvénynyel, hogyha véletlenül egy földrengés összedönti a házat ? A törvény a papíron megvan, él, de az életben nem alkalmazható, mert nincs meg az objectum, a mely fölött rendelkezik. Nem vagyok sem jogász, sem közjogász, csak mint laikus nézem a dolgot. Az illető szakasz úgy rendelkezik, hogy minden változtatásához azon viszonynak, a melyben e tartományok jelenleg a monarchiához állnak, a monarchia két állama törvényhozásának egyetértő jóváhagyása szükséges. Történt változtatás Bosznia-Herczegovina helyzetében ? T. barátom a törvényjavaslatra utal. Törvény az ? Hozzájárult a magyar törvényhozás e változtatáshoz ? Azt mondja a törvény, hogy a törvényhozások utólagos jóváhagyásával ? ügye- bár> nem ? Csak jóváhagyásáról szól. Az indokolásra fütyülök, t. barátaim, (Derültség.) mert az indokolás semmi a törvénynyel szemben. 27 A közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság naplója.