A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1902 - hiteles kiadás (Bécs, 1902)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
104 VIF. ÜLÉS. ügyeken kívül közös és a közös kormány és a delegatio hatáskörébe tartozó ügygyé más fel ne vétessék. De ha ezt sem tartom az 1867-es alappal megegyezőnek, annál kevésbbé tartom olyannak az azóta — persze e törvényben meg nem említett, de szokás folytán gyakorlattá vált — állapotot, a mely szerint, a mint épen az előadó úr volt szives megemlíteni, Bosznia-Herczegovina költségvetése évenkint a delegatio elé terjesztetik. Mert ha már a közösügyeket, a közös kormány hatáskörét taxatíve elősorolja és szabatosan körül írja az 1867 : XII. törvényczikk, annál szorosabban írja körül a delegátió hatáskörét, és annál szorosabban, mondhatnám, annál féltékenyebben őrködik a felett, hogy a delegátió hatáskörét a törvényben fel nem vett ügyekre ki ne terjeszsze és hogy egyátalában azon a körön, a melyei az 1867-es alap megjelölt, túl ne terjeszkedjék. Ezeken kivül részemről nem is látom be sem szükségességét, sem czélszerüségét annak hogy miért terjesztetik Bosznia-Herczegovinának költsége ide a delegátió elé ? Ezt annál kevésbbé értem, minthogy a delegátió Bosznia-Herczegovina költségvetése felelt határozatot nem hoz és nem is hozhat. Ellenőrzést gyakorolni, — amit a delegátiónak szintén nem állana jogában, — vagy pedig Bosznia - Herczegovina állapotáról részletes tudomást szerezni pedig a delegátiónak a költségvetésből magából nincs alkalma, a mennyiben a zárszámadások — eddigelé legalább — elé nem terjesztettek. Örömmel veszem különben tudomásul a t. közös pénzügyminister úr kijelentését, hogy részéről a zárszámadás eléterjesz- tése ellen akadály nem fog felmerülni. T. országos bizottság! Az 1880 : VI. törvényczikk 5. §-a intézkedik oly esetekről, a melyekben Bosznia és Herczegovina közigazgatásában állandó és nagyobb beruházások fordulnak elő, a melyek Bosznia és Herczegovina saját jövedelméből nem fedezhetők és ezekre nézve megállapítja, hogy ezek a két állam törvényhozása által összhangzásba hozott törvényekkel fedeztessenek és intéztessenek el. Amint ismeretes, ily eset már több Ízben fordult elő és époly ismeretes az is, hogy ily állandó beruházási költségekre az úgynevezett közös acti- vák egy része használtatott fel. Ez ad nekem alkalmat arra, hogy a közös activák ügyét felemlítsem, a mely a múlt évben megtartott delegatióban is szóvá tétetett. Ugrón Gábor akkori bizottsági tag úr ugyanis és nyomában több más bizottsági tag, felszólalt és kifogásolta különösen azt, hogy a közös activák sehol sem számoltatnak el, hogy az illetékes factorok azoknak állásáról, állapotáról és felhasználásáról magoknak kellő képet szerezni nem tudnak. Az elmúlt évben azután a t. közös pénzügyminister úr a ministerelnök úrral egy- értelmüleg oda nyilatkozott, hogy a delegátió elé ezt a zárszámadást terjeszteni nem is lehet, mert a delegátiónak a közös activákhoz semmi köze, semmi ingerentiája arra nincsen, az a két állam souveraen törvényhozásának hatáskörébe tartozik, azonkívül a közös pénzügyminister úr ezen közös activákat csakis mint depositumokat kezdi, sőt, ha jól emlékszem, ugyanezen szót használta a tisztelt közös pénzügyminister úr is. Ezen két egybehangzó választ a tavalyi delegátió tudomásul vette s ezzel ezen ügy a múlt évben el volt intézve, a mi azonban nézetem szerint nem képezheti akadályát annak, hogy az idei delegátió, mint a tavalyitól egészen divergens testület, vagy annak egy tagja is, ezen kérdést itt újból felvesse. Annál inkább hivatva érzem magam ezt a kérdést újból felvetni, minthogy tavaly óta ezen elszámolás szintén nem történt meg. A fődolognak pedig azt tartom, hogy erről egyátalában elszámolás létezzék, mert minden közigazgatásnak a közpénzek minden kezelésének egy legfőbb és sarkalatos elve az, hogy minden közpénzről elszámolás történjék. A mi a kérdés érdemét illeti, azt hiszem, kétség nem merülhet fel az iránt, hogy ezt az elszámolást kieszközölje. Ez csak a közös pénzügyminister úr lehet, a mennyiben világos, hogy elszámolni csak az képes, a ki a pénzkezeléssel van megbízva. Más kérdés volna az, hogy milyen forum, melyik factor előtt eszközölje az elszámolást? Ezen kérdés elbírálásánál két szempont merül fel. Az egyik az, hogy a közös pénzügyminister úr a két állam törvényhozásával közvetlenül nem érintkezhetik, a másik szempont pedig az, hogy a delegátió, a mely testülettel a közös pénzügyminister úr érintkezik, melynek felelősséggel is tartozik, ezen kérdésben hatáskörrel, ingerentiával nem bir. Ezt a két szem
