A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

96

VI. ÜLÉS.

mennyiben a discussio folyamán ezen előterjesztés is megbeszélés tárgyává tétetnék, ezen határozati javaslatot méltóztassék alapul venni, a melyet az albizottság nevében van szerencsém elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.)

Éber Nándor: T. országos bizottság! A mennyire az előadó urat értettem, a rendkívüli szükségletet és a közigazgatásról szóló előterjesztést együttesen tárgyaljuk.

A mi a rendkívüli szükségletet illeti, arra nekem alig van megjegyzésem. Az előterjesztés majdnem ugyanaz, minta tavalyi, és megvallom, nem is tudom módját, hogy miként lehessen azt leszállítani. Én tehát kiváltkép a másik kérdéssel kivánok foglalkozni.

Ha a közös kormány rendeletét a véderő behozataláról Boszniában átalános alkotmányos szempontból tekintjük, akkor azon felfogás, melynek Apponyi gr. t. tagtárs úr kifejezést adott, véleményem szerint is tökéletesen helyes volna- De azt hiszem, hogy mi azt átalános alkotmányos szempontból alig tekinthetjük, ép oly kevéssé, mint bármely más előterjesztést, mely Boszniára vonatkozik. És ez igen természetes, ez magában azon ideiglenességben rejlik, mely alapja a mi állásunknak Boszniában. Maga annak eredete a berlini szerződés, legpraegnan- sabban kimondja ezen ideiglenességet, mert csak azt tartalmazza, hogy mi átveszszük az administratiot, de hogy mikép és meddig és mi történik azután, arról nem szól. Ugyanezen ideiglenesség jellegét viseli a boszniai közigazgatásról alkotott törvény. Apponyi gr. t. tagtársunk azon vajúdásokra hivatkozott, melyeken ezen törvény átment. Az tökéletesen úgy volt. Voltak vajúdások, de azok véleményem szerint abban a meg nem határozott ideiglenességben rejlettek, mely ezen egész boszniai foglalás jellegét képezi.

Azt ugyanis, hogy minden parlamentaris befolyás nélkül rendeztessenek a boszniai ügyek, alig lehetett megengedni ; másrészről épen ezen ideiglenesség folytán olyan intézkedéseket tenni, melyek a boszniai ügyeket a törvényhozások, vagy a delegatiók, vagy bármiféle ellenőrző testület ellenőrzése alá hozzák, nem lehetett. Következése ennek az volt, hogy — én legalább úgy fogom fel és ezen értelemben szavaztam

meg — ezen törvény megkisérlette megtalálni a határt a kettő közt és a vezetést a közös minis- teriumra bízta, mely a delegatióknak felelős, hozzátevén, hogy a közös ministerium csak a két állam kormányának belegyezésével rendelkezhetik, a mi egy másik, úgyszólván indirect controlt alkotott. Továbbá magában a törvényben azon intézkedés tétetett, hogy pénzszükséglet, vagy investitiók esetében mindannyiszor az országgyűlésekhez, illetőleg a delegatiókhoz kell fordulni és ezzel hasonlókép egy ilyen, hogy úgy mondjam, félellenörzest állapított meg.

S mit látunk ? Azt, hogy a gyakorlatban is azóta mindig ily módon terjesztetik elő minden előterjesztés, és megkapják azokat a delegátiók megnyugtatásul.

Én tehát ezen ideiglenességnek, mely szerintem magában a törvényben ki van fejezve, az okát abban látom, hogy a költségvetés előterjesztethetnék ugyan és megigértetik a előterjesztése, de ha előterjesztetik is a delegatióban, senkinek sincs szándéka azt tárgyalni. Ez is praegnansul mutatja az egésznek félszeg voltát, mert egy költségvetést tudomásul venni, a nélkül, hogy valaki tárgyalhassa, ez csak formális elismerése az alkotmányos jognak.

Én tehát, mint mondtam, ebből a szempontból ítélem meg az előterjesztést és osztozom a t. közös pénzügyminister ur véleményében, hogy a közös kormány intézkedett és organizált, a nélkül, hogy az országgyűlés, vagy a delegatio abba direct befolyt volna, organizálta a politikai administrátiót, a csendőrséget és rendezte most a véderőt. Én abban hasonlókép nem látok különbséget. Hogy ebben a pillanatban, a mint Keglevics t. tagtárs úr is mondta, épen ehhez kellett-e kezdeni vagy nem, azt én nem ítélhetem meg. Én ezt a kormány belátásától függőnek tartom és természetesen ő tartozik felelősséggel is.

De másrészről magát ezen intézkedést nem tartom oly rosznak és azon ideiglenes állással meg nem egyeztethetőnek, mint mások. Elmondom az okát Én elejétől fogva igen nagy súlyt fektettem ezen ideiglenességre, mert azt hiszem, hogy a kérdés politikai oldalának az alkotmányos oldalát ideiglenesen alá kell rendelni.

Én az occupatiőt elfogadtam úgy a mint