A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

90 VI. ÜLÉS. és azon monarchiának, melyet a kormány egy még idegen tartományban képviselt, tekintélyét súlyosan compromittálni nem akarja, alig marad egyéb hátra, mint a bevégzett tényt votumával sanctionálni. Ez t. országos bizottság, nem komolyan vétele a törvényhozás alkotmányos jogainak. Ez folytatása a bevégzett tények megalkotása azon rendszerének, a mely ezt a szerencsétlen boszniai ügyet kezdettől végig jellemezte. Ez nem egyéb, mint a törvényhozás jogainak merő formasággá sülyesztése kényszer- helyzetek alkotása által, és ez nem egyéb, mint az alkotmány szellemének egyenes meghami­sítása. A második szempont, a mely miatt törvény­telennek kell ezen rendeletet és az abból folyó intézkedést neveznem, vonatkozik a közös kor­mánynak a boszniai közigazgatás körül nyert jogosítványára. Az én felfogásom szerint a boszniai köz- igazgatási törvény csak a folyó közigazgatás vitelét, nem pedig az organicus intézmények rendeleti utón való meghonosítását bízta a közös kormányra. Hogy miért? Mert e kifejezés alatt az > osztrák-magyar monarchia < a monarchia államainak közjogai szerint mást nem lehet érteni, mint mindazon factorokat együttvéve, a melyek a monarchiában a souverainitást a maga teljességében képezik : ezen monarchiának törvényhozásait s a fejedelmet a két parla­menttel együtt. Ezen fórumoktól függött annak meghatározása, hogy a boszniai közigazgatás, a boszniai kormányzat körüli teendőkkel, kit és minő mértékben biz meg ? A két törvény- hozás erre nézve törvényileg intézkedett. Az igaz, hogy ez egy oly törvény, a mely a tör­vényszerkesztés történetében valóságos unicumot képez, s a melyben a főbb intézkedések tulaj­donképen parenthesisek, incisumok és per figuram omissionis vannak kifejezve. De a mennyiben ebből a törvényből valami értelmet lehet kiokos­kodni : az nem lehet más, mint hogy a törvény a folyó közigazgatás vezetését bizta a közös kormányra és semmi egyebet, mert a törvény nem taxatíve, hanem exemplificative a folye ó közigazgatás rendes keretén túlmenő több oly intézkedést sorol fel, a melyek min- denikéhez a két törvényhozás beleegyezését, mint szükséges előfeltételt köti. Már pedig úgy hiszem, ha van valami, a mi a folyó közigaz­gatás teendőin túlterjed, a mi a valóságos organicus intézkedés jellegével bir : úgy a véd- kötelezettség behozatala oly területen, a melyen ez eddig nem volt, képezhet ily intézkedést. Erre tehát a boszniai közigazgatásról meg­alkotott törvény értelmében a közös kormányt illetékesnek egyátalában nem tartom. De a legsúlyosabb ellenvetés, a mely ezen rendelet törvényessége ellen emelhető : magá­nak a monarchia véderejének szempontja. Erre nézve is iparkodott ugyan úgy a közös kor­mány, mint a magyar ministerelnök megnyug­tatni bennünket, mondván az albizottság kebe­lében, hogy akkor is törvényhozási intézkedés fog provocáltatni, ha arról lesz szó, hogy megállapittassék azon viszony, melyben a szer­vezendő boszniai haderő a monarchia véd- erejéhez áll, s a melyre nézve, legalább az al­bizottságban nyert felvilágosítások után, úgy látszik, teljes megállapodás ma még a közös kormány kebelében nincsen. Igen ám, csakhogy én nem vagyok képes felfogni, hogy az a pillanat, midőn a boszniai véderő és a monarchia védereje közt valamely viszony beáll, ne lenne ugyanaz, a melyben a boszniai véderőnek akár egy embere is fel- fegyvereztetik és hadi szolgálat alá vonatik, mert ^ugyancsak az albizottságban hallottuk azt, hogy egyelőre az ujonczozás joga cse- kély^mértékben fog igénybe vétetni, hogy csak nehány száz embernek fegyver alá hívásáról van szó, és hogy ezen néhány száz ember a Boszniát megszálló hadtestek bizonyos szol­gálati ágainak kiegészítésére fordittatik. No tehát világos, hogy az első pillanattól kezdve, a melyben egy boszniai katona felszereltetik : az a katona a monarchia védereje kiegészítő részének, mintegy hozzáadásnak a monarchia véderejéhez, s mint olyasmi tekintetik, a mi abba beleillesztetik. De miután a monarchia véderejének lét­számát úgy átalánosságban, mint nagy kere­teiben a törvény állapítja meg, s miután an­nak évenkinti kiegészítését az ujonczozás meg- szavazási jognak gyakorlása által a törvény- hozások állapítják meg : kérdem, miféle con-

Next

/
Oldalképek
Tartalom