A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1880 - hiteles kiadás (Bécs, 1880)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
ív. Clés. 67 kiadások és bevételek kimutatása alatt netalán a budgetet értené, mely azután a t. országos bizottság tárgyalásának és határozathozatalának tárgyát képezné. A törvény, a melyre t. barátom hivatkozik, az 18S0 : VI. t.-cz., hajói emlékszem, nem könnyen, hanem hosszas vitatkozások és compromissumok után jött létre. Ha nem csalódom, midőn Bosznia és Iíerczegovina megszállása befejeztetett, és midőn arról volt szó, hogy annak közigazgatása iránt törvény hozassák, akkor különböző felfogások nyilvánultak. Az egyik felfogás, mely, ha jól tudom, uralkodó volt a monarchia másik felében, abból állott, hogy a közös ügyi törvényekből önkényt következik, hogy Bosznia és Herczegovina administratiója közös ügy, és hogy a közös ügyek iránt fennálló törvények szerint kormányoztassék. Nálunk volt egy árnyalat, mely azon vélekedésben volt, hogy a fennálló közös ügyi törvényekből nem következik ugyan, hogy Bosznia és Herczegovina administrátiója közös ügy lenne, s hogy az nem folyománya a fennálló közös ügyi törvényeknek, de czólszerűségi szempontból hasznosnak, helyesnek találta, hogy a közös ügyi törvények terjesztessenek ki Bosznia és Herczegovina administrátiójára is. Volt egy harmadik felfogás, amelyet, — ha emlékezetem nem csal, épen t. barátom hosszabb beszédben fejtegetett, s ez abban összpontosult, hogy nem kell a közös ügyeket szaporítani, nem kell Bosznia és Herczegovina administrátióját közös ügygyé tenni; — hanem ő akkor némely főbb pontozataiban kör- vonalozta is azon módozatokat,hogy miképen volnának ezen megszállt tartományok a két kormány befolyásával és hozzájárulásával kormányzandók. Ezen három különböző felfogásból compro- missumképen.......... Szilágyi Dezső (közbeszól) : Tőlünk semmit sem fogadtak el, nem volt compromissum. Szlávy József közös pénzügyminister: ..........ha nem is compromissumképen és nem hozzájárulásával, de tán figyelembe szándékoltatok vétetni mind három vélemény — úgy alkottatott ezen — egyéni véleményemet mondom ki — tán nem egészen szerencsésen fogalmazott törvény. (Szilágyi Dezső és Apponyi Albert gr. közbeszólnak : ügy van ! Igaz !) Ezen törvényből azt, a mit az én t. barátom kimagyaráz, én nem volnék képes kimagyarázni. Most legyen szabad taglalnom, mit foglal magában e törvény. (Halljuk!) Az első szakasz azt mondja, — hogy a ministerium, — nem a közöset érti a törvény, hanem a magyar ministeriumot és az ezzel összhangzó osztrák törvény viszont az osztrák ministeriumot — tehát a ministerium utasittatik, hogy Boszniának és Herczegovinának a közös ministerium által vezetendő ideiglenes közigazgatásába alkotmányos felelősség mellett befolyjon. A közös ministeriumról itt úgyszólván szó nincs. Szilágyi Dezső (közbeszól): De van! (Halljuk! Halljuk!) Szlávy József közös pénzügyminister: Mint magától értetődő dolog, feltételeztetik, hogy a közös ministerium administrât a, explicite ez nem mondatik, hanem csak annyi, hogy a magyar ministerium a közös ministerium által vezetendő közigazgatásba alkotmányos felelősség mellett befoly. Egyébiránt, miután, a mint a törvény mondja, a fennálló törvények szellemében történik az igazgatás, részemről én, s azt hiszem, közös ministertársaim sem fognának vonakodni a felelősségtől, melylyel az alkotmányos testületek iránt mindenben, tehát ebben is tartozunk. A második szakasz csak részletezi az elsőt, — a harmadik szakasz azt mondja : »Ezen tartományok közigazgatása úgy rendezendő be, hogy annak költségei ezen tartományok saját jövedelmeiből fedeztessenek. Ez mindeddig megtörtént és ma is meggyőződhetnek a t. országos bizottság tagjai arról, hogy eddig semmi pótlék nem követelte- tett, a törvény ezen tételének eddig elég tétetett. Folytatólag a második kikezdés azt mondja : »Ha és a menyiben ez azonnal teljes mértékben elérhető nem lenne, a rendes közigazgatás érdekében fedezendő összegekre vonatkozó előterjesztések a közös ügyekre nézve fennálló törvények értelmében a monarchia két felének kormányaival egyetértőleg állapitandók meg.< A 3-ik szakasz ezen bekezdése az előterjesztésekről szól, értve ez alatt azon előterjesztéseket, melyek pénzkérésre vonatkoznak, de megmondja, »ha és a mennyiben az elérhető nem lenne«, t. i. ha és a mennyiben a költségek a jövedelemből nem volnának fedezhetők, azon esetre történnék ily 9*
