A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
152 XIV. ÜLÉS. mindenesetre könnyebben védelmezhetek, habár hosszabbak is. Valaki azt mondhatja erre, hogy hiszen helyreállítjuk majd a közlekedési eszközöket; fogunk építeni köutakat, vasutakat és még talán csatornákat is. Lehet, de erre azt vagyok bátor kérdezni : kinek a pénzén? Bosznia jövedelme semmi esetre sem lesz elégséges ezen költségek fedezésére. Hiszen Bosznia jövedelmei már más czélra vannak szánva. Hiszen maga a közös pénzügy minister ur mondta, hogy Bosznia jövedelmei a beligazgatásra vannak szánva. Hogy ez alkotmányos úton történt-e eddig, vagy történik a jövőben, arról beszélni nem akarok. Mindenesetre szükséges, hogy e tekintetben törvényhozási intézkedések történjenek. Hanem csak röviden akarom megjegyezni, hogy miután oly sokan említették ez ügyet, a közös pénziigy- minister számadását szerfelett optimisticusnak tartom, mert Bosznia jövedelmei, mint tudjuk, a tizedből, marhaállományból jőnek. Ennek nagy része elpusztittatott és ennek következtében ezen jövedelmek még hosszú éveken át nem fognak befolyni, és ennek következtében nem fog teljesülni azon számítás ; hauem ellenkezőleg az fog történni Boszniával és még nagyobb mértékben, mint a mi történik Ausztriában Dalmátiával és nálunk Horvát-Szlavonországgal és a határőrvidékkel, hogy t. i. szintén rá fogunk fizetni. A mint kimutatni igyekeztem, Bosznia elfoglalása katonai szempontból nem előnyös, pénzügyi tekintetben pedig minden esetre káros. Hanem a legkárosabbnak tartom ezt politikai tekintetben. A külügyi helyzet úgy fordult, s illetőleg a mi külügyi kormányunk úgy járt el, hogy lehetővé tétetett az, hogy egy szláv hatalom igen nagy befolyást nyert a mi keleti határainkon. És ott egészen más népesedési mozgalmak vannak, egészen más nemzetiségek jöttek felszínre s ennek következtében, mint többen említették, a monarchia mintegy szláv gyűrűvel van körülvéve. Csak meg akarom jegyezni azt, a mit az előttem szóló kis megjegyzett, hogy sohasem tartanám helyesnek azt, hogy ha mi azon szláv népeknek, a melyek ott most fejlődnek és bizonyos tekintetben most szabadabban mozognak, elnyomására törekedünk. Nincs ártalmára Magyarországnak az, ha szabad szláv nemzetek keletkeznek hatáI rainkon. Ez Magyarországra nézve sohasem veszélyes, de hogy egy szláv hatalom nyerjen nagy befolyást, ez mindenesetre veszélyes, és ha ezen gyűrű bizonyos tekintetben szétválasz- tatik, s ennek elérésére annectálják Boszniát és Ilerczegovinát, t. i. azon szláv elemeket, a melyek eddig határainkon kívül voltak, és ezeket behozzuk határainkon belől, ez által nem látok nagy eredményt elérve. És pedig azért nem, mert a monarchiában azon egyensúly, a mely eddig létezett és azon dualismus, a melyre a monarchia alapítva volt, ez által meg lesz zavarva; mert ekkor az 1867-iki kiegyezési törvény, mely ezt megállapította, jövőben, ha ez csakugyan érvényre jut* fenntartható nem lesz. Ha mi állandóan akarjuk ezen tartományokat megtartani, akkor az arány egészen megváltozik. Valaki igen szellemdúsan azt mondotta, hogy ha valami két lábon erősen áll, ha e két lábhoz még egy harmadikat is kap támpontul, az még erősebben fog állani. Erre azonban én azt jegyzem meg, hogy ha az a harmadik láb rövidebb lesz, akkor az a dolog rézsút állást fog elfoglalni és nem fog oly erősen állani, mint két lábon. De vegyük figyelembe, hogy kik azok, a kik pártolják ezen politikát ? Ausztriában a németek, Magyarországban pedig a magyarok ellenzik azt és mind a két r államban csak a szlávok pártolják. En kimondom azon nézetemet, hogy az a politika, mely követ- tetett, nem a monarchia politikája ; az nem osztrák, nem is magyar, hanem szláv politika. Ezért legkevésbbé sem csodálkozom azon és nem is veszem rósz néven, ha a szláv nemzetiségek nemzetiségök ezen gyarapodását, még ha az által megzavartatnék is a monarchiában a harmonia, szívesen látják, mert ez által ők súlyban és befolyásban nyernek. Megjegyzem azonbau, hogy ezen tartományokkal — mert az ember nem tudja, hogy minek nevezze azokat, ezzel még ma sem vagyunk tisztában, — mi fog történui, nem tudjuk. Alkotmányos utón fognak-e azok kormá- nyoztatni ? Parlament fog-e felállittatni Seraje- voban, vagy pedig katonai kormányzat lesz-e ott? Ha ez utóbbi történnék, ez alkotmányos tekintetben a monarchiára nézve nem lesz előnyös, mert ez által egy tűzhely fog felállittatni, a melynél talán az absolutismus dermedt tagjait fogja melengetni. Én jelenlegi álláspontomnál
